A kilencvenes évek legocsmányabb slágerei
A kilencvenes évek 15 legocsmányabb slágere

Pocsék zenék mindig voltak, igénytelenség mindig is létezett. A kilencvenes évek második felétől azonban olyan folyamat indult a fősodratú könnyűzenében, ami teljesen átalakította az addig ismert popműfajt. Korábban a nagyközönség előtt valamiféle zenei tudással és/vagy tartalommal felvértezve jelent meg a prolirocktól és a punktól az újhullámos popig és a free jazzig szinte minden valamire tartott előadó. Jó kérdés, hogy mégis mitől változott meg ez a tendencia. Vajon hogy fordulhat elő, hogy kulturált emberek a kortárs mocsokra veretik? Én nem hiszem el, hogy ezeket valaki otthon, szórakozásból hallgatja. Ennek a kultúrának legfeljebb a trash-t vagy a rózsaszín és az arany rendkívül ízléstelen ötvözését köszönhetjük. De többet semmiképp sem. Nézzük most át a kilencvenes évek tizenöt legocsmányabb slágerét.

pageh_1.jpg

1. Eiffel 65: Blue


Ha egy korai dalban össze lehet foglalni a 2000 utáni fősodratú zenét, az a Blue. Suttyó igénytelenség, ostoba elektronika, rettenetesen ízléstelen aljakultúra és sok hasonló jelzőt említhetnénk, de ezt úgyis tudja mindenki, aki hallotta már eme mesterművet. Azt viszont továbbra sem értem, hogy a széles közönség, amelyik pontosan tisztában van azzal, hogy ez nem kultúra, hanem szenny, hogy ez a fajta „művészet” tökéletesen alkalmatlan bármiféle érzelem, humor, egyéni trauma vagy társadalmiasság kifejezésére, tárgyalására, feldolgozására, miért hallgatja. Értem én, hogy trash, de ez első hallgatásra is kínos, és kizártnak tartom, még ha elsőre valaki nevetségesnek is találta, hogy másodjára is nevessen rajta. Ha élvezhetetlen, miért hallgatják? Egyszerűen nem értem.

 

2. Captain Jack: Captain Jack


Szerintem erről a dalról mindent elmond, hogy először az Ámokfutók Bad Man c. csodájára asszociáltam róla. Említhetném persze a Shut Up and Sleep With Me-t és a Fred Come To Bedet is, de a Szexmisszió c. film rémisztő képsorai is felsejlenek a klip közben. Meglehetősen ostoba és egyszerű szerzemény, bár önmaga bornírtságában tulajdonképpen ártalmatlan. A probléma az, és ezért sikerült az ezüstöt kivívnia magának, hogy főleg a kétezres évek hangvilágát és a mainstream zenék ritmikai gondolkodását erősen meghatározta. Jóllehet a kortárs zenét is minősíti, hogy egy lebutított gyerekverssel ötvözött katonai kiképző dal az egyik ősforrása.

ui.: odavagyok az egyszámos produkciókért, amiknek még a neve is megegyzik slágerükével

 

3. Coolio: Gangsta's Paradise


A hip-hop rossz szelleme itt költözött be a mainstreambe. A suttyóság, az egoizmus, a nárcizmus, az igénytelenség, az agresszió és a proli kulturálatlanság glorifikálása a vádpontok, amikért ez a dal felel. Félreértés ne essék, nem a külvárossal van a baj, hanem a nyomuló igénytelenséggel. A külváros legyen külváros (blues, punk, jóféle gengszterrap stb.), ne agresszív műanyag-gejl arcoskodás. (De említhetném itt ezt is.)

 

4. Aqua: Barbie Girl

„Ők azok, akiket a plázából úgy basz ki a biztonsági őr, hogy figyelj, valami szerves anyagot vegyél fel magadra, különben nem jöhetsz be. A plázába se. Ők inkább arról szólnak, hogy milyenek lesznek a XXII. század plázaprolijai. Mi az, hogy C'mon Barbie, let's go party? Mi az, hogy let's go party? Ez a suttyóságot legitimálja. Ez arra szólítja fel, hogy nem baj, hogy nem tudsz angolul, ne legyenek gátlásaid.” - by Puzsér. (Vö.: C'mon Move On.) Az europop áttörése az öreg kontinensre is elhozta az ezredforduló nagy kultúrromlását, és ebben az Aquanak kiemelt szerepe van. Külön szeretném kiemelni a rendkívül rockonszenves Claus-t.

ui.: hogy meri a szájára venni a benga a rakendroll szót?

 

5. Backstreet Boys: I Want It That Way


Nem maradhatnak el a fehér zakós proli casanovák sem. Ez a zene tényleg úszik a nyáltengerben, és egyszerűen nem értem, hogy egy felnőtt embernek hogy nem gáz ilyenben részt venni. Vagy egyáltalán ki az, aki ezt a testfelépítést szeretné ölelgetni vagy egyáltalán csak hátba veregetni. A One Direction ehhez a nárcisztikus ízléstelenséghez képest semmi. A BB-szal annyi baj van, hogy azt napestig tudnám sorolni.

 

6. Britney Spears: Oops!... I Did It Again

Rossz belegondolni, hogy szinte egy komplett generáció tanulta tőle a Nőisséget és a Stílust. Hogy hogyan is kell viselkedni a tinilányoknak, ill. hogy milyen zenét is kell hallgatniuk. Persze az is Britney lelkén szárad, hogy a Madonna által megteremtett dance-pop énekesnő imázsnak ő volt az első követője. Ettől kezdve már csak idő kérdése volt az új Madonnák megszületése (Shakira, Rihanna, Katy Perry, Lady Gaga stb.).

 

7. Guns N' Roses - Don't Cry

A Guns gyengébb pillanataiban mindig is fogékony volt az aerosmith-es kommerszgiccsre és a Bon Jovi-féle műanyag rockra. A Don't Cry Ozzy-t és a Beatles-t másoló búlvárfogása Axl Rose 10 méteres síkfutó mutatványánál kezd teljesen elviselhetetlenné válni. Ez maga a rossz értelemben vett popzene rock hangszereléssel előadva.

 

8. Spice Girls: Wannabe


Nyilván kellett egy sematikus lánygrupot csinálni a BB mellé, amelyik kellőképpen kifejezi, hogy ez már annyira szabad és öntudatos tagokból verbuválódik, hogy lázadhat is. Lázadhat, tehát sikongathat az utcán, egymás szavába vágva hangosan énekelhet és táncolhat valami kastélyszerű útvesztőben, egy pap ölébe ülhet, alkoholt ihat és még a XIX. századi vendégek tányérját is felboríthatja, miközben szerelmi elvárásait taglalja. A Spice Girls egyszerű ripacskodás, semmi több. Elég nagy baj, hogy a popkultúra ilyen ikonokat képes manapság kitermelni magából.

 

9. Ricky Martin: Livin' La Vida Loca


Megérkezett Rick Astley örököse, egy újabb casanova (ezúttal egy latin kiadás). A Livin' La Vida Loca bármelyik délutáni sávban futó rtl-s vagy tv2-s dél-amerikai szappanopera betétdalának elmenne. A kérdés pedig továbbra is adott: hogy lehet valaki ennyire nárcisztikus és ízléstelen? Undorító.

 

10.  Smash Mouth: All Star


Ez a rettenetes ízléstelenség a tingli-tangli rockzene melegágya, a Maroon 5-ok bölcsője, az Aqua férfi megfelelője. Az a harmincas-negyvenes pasi jut eszembe róla, aki a Balatonon próbál jófejkedve bevágódni a csajoknál, de legfeljebb a méltán elfeledett Elhajlási engedély c. film hőseinek sikeréig juthat. Hallani nem akarom többet ezt a dalt.

 

11. Mr. President - Coco Jambo

Ez már nem a Chuck Berry, Miles Davis, Herbie HancockBeatles, Doors, Led Zeppelin, Pink Floyd, David Bowie, Sex Pistols, Blondie, Duran Duran, Depeche Mode, Kate Bush, Nirvana, Blur és SOAD által uralt popzene, hanem az új, most már húsz éve tartó hanyatlás terméke. A nárcisztikus, kigyúrt, félmeztelen főszereplő és a faágon vergődő erotikus csaj szólamai olyan mély belső utazásra hívnak minket, mint az Álomhajó. A Coco Jambo súlyát jelképezi a szám kriszmösz edísönje is.

 

12. Vaya con dios: Nah neh nah


Egy újabb trendindító dalocskáról van szó. A manapság is kifejezetten divatos swing-utánérzések ősanyja. Elképesztően hamisan szól az olcsó fősodorba emelt klasszicizálás. Csak azt nem értem, hogy ha valaki annyira szereti a swinget, akkor miért ezt hallgatja. Elképesztően üres az egész.

 

13. Los del Rio: Macarena


A Macarena az a dal, amiben két idősödő latin lover eljátssza, hogy a föld valamennyi strandján nekik táncolnak a csajok. Elismerem, ezen az opuszon lehet röhögni. Ugyanakkor nem érzem a különbséget a Limbó és a Macarena között. Nem volt olyan buli a gimiben, hogy e két dal hallatán ne rohant volna mindenki fejvesztve ropni a táncot.

 

14. Céline Dion: My Heart Will Go On

Új-Hollywood történetében talán a Titanic volt az első nem musical, ami jelentős sikert tudhatott magáénak a címadó dal tekintetében is. Újabb hamis klasszicizáció történik: a klasszikus szcéna legpopulárisabb elemeit felvizezzük, és végtelenül kommersz külsőségek mellett piacosítjuk. A dalt lehetőleg egy minimum harmincas nő énekelje, és máris garantált a siker. Hangvétele, tónusa csak az I Will Always Love You-hoz hasonlítható (ami épp hogy csak leszorult a listáról).

 

15. 4 Non Blondes: What's Up


Rosszabb pillanatokban szeretik egyesek grunge-nak csúfolni a What's Upot, én viszont szeretném visszautasítani ezt a fajta kategorizálást. Vannak nagyszerű lánybandák a korszakból, ha már grunge, ott van a Hole. Na, az grunge. A 4 Non Blondes inkább médiafogás. Ezt a dalt pont elénekelhetné Christina Aguileratól Jennifer Lopezig bárki.

A bejegyzés trackback címe:

https://nagylemez.blog.hu/api/trackback/id/tr7513908044

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2018.05.16. 18:08:43

Ez a lista és értékelés nem jóindulatú. Nem hiszem, hogy kedvelném, ha egy vacsora közben csak ilyen világnézetet adna elő írója. De minden szava az utolsó morzsáig színigaz és reális. Szerintem máig a rettenetes kilencvenes évek öröksége alatt roskadozik ez a bolygó, pedig a nyolcvanas milyen kúl volt :).

Quadanium 2018.05.16. 18:26:01

A mostani kínálat is legalább ilyen szar.

Phteven 2018.05.16. 18:28:51

Fúj, és tényleg fúj! Milyen beteg lélek kell ahhoz, hogy ezt a szarhalmot valaki ilyen kupacba összetúrja?! :-D

2018.05.16. 18:41:13

1980-ban volt vége a zenének.

HgGina 2018.05.16. 18:42:14

A Macarenara nem is emlékeztem, De most feltűnt, hogy az első pár ütemet a Yazoo-tól simán ellopták. A nevető hang Alison Moyet hangja.

Zsíros Bödön 2018.05.16. 18:44:54

Alapvetően megbaszódhatsz de amikor megláttam a listán a Don't Cry-t... takarodj a faszba

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2018.05.16. 18:48:48

És akkor jegyezzük meg, hogy egy-két tényleg rettenetesen gagyi marhaságot (pl. Barbie Girl) leszámítva a felsorolt dalok még a jobbak közé tartoznak a 90-es évekből!

„ez a fajta „művészet” tökéletesen alkalmatlan bármiféle érzelem, humor, egyéni trauma vagy társadalmiasság kifejezésére, tárgyalására, feldolgozására”

Mondjuk sose értettem igazán, hogy – évtizedtől függetlenül – az ilyesmi miért kötelező elvárás a könnyűzenében. Én például amikor a nagy magyar és külföldi bárdokat hallgatom, a rettenetesen költői szövegeket negyed oktávnyi énekhangjukon előadva, többnyire még az első strófa alatt elalszom. :)

A minap lezavart Eurovíziós Dalfesztivál a legjobb (a legrosszabb) példa arra, hogy pusztán a magvas(nak hitt) gondolatok másságról, fogyatékosságról, üldöztetésről, menekültekről, meg a tököm tudja, miféle haladó, polkorrekt stb. dolgokról, egyáltalán nem garantálják a zenei színvonalat is.

szita szita péntek 2018.05.16. 18:50:15

Gyakorlatilag semmivel sem tudok egyetérteni az itt leírtakból.

Az alapvető gond ott van, hogy szerintem a művészet egyik fő ismérve a kirekesztés. Az egyik dolog művészileg értékes, a másik szemét. Amennyiben nem lehetne különbséget tenni jó és rosz alkotás között, nem húznánk le az egyiket és nem dicsőítenénk a másikat valójában a művészet szűnne meg létezni - minden a hétköznapok része lenne csupán.

A következő kérdés, hogy mi alapján minősítünk valamit jónak és mit rossznak? A helyes válasz a következő: Igazából tök mindegy, csak az a fontos, hogy ez a minősítés ne egy velünk született mindenki számára elérhető adottságból táplálkozzon, hanem energiát kelljen fektessünk annak elsajátításába. Ez utóbbi azért fontos, hogy az ítésznek legyen mire vernie magát, hogy megkülönböztethesse magát a hozzáértetlen plebs-től. Sok energiát öl a speciális szempontrendszer elsajátításába és ezeknek a (mesterségesen létrehozott) értékeknek kapcsán táplálja saját sznobizmusát.

Félreértés ne essék, szerintem nincs ezzel baj, ilyen az ember, így működik a világ.

Viszont most jön a "de"! A popzene a nevében hordozza, hogy populáris. A tömegekhez kell szóljon. Aki minőséget akar hallgatni úgyis valamilyen rétegzenénél köt ki. Már csak azért is ugye, hogy önnön egyéniségét mind maga, mind a környezete számára hangsúlyozza. (Ami azért valahol vicces.) A tömeg viszont nem zeneileg művelt. Nem is lehet az, mert az energiáját a saját szakmájába öli, a zene csak egy kirándulás a számára. A tömeg tehát nem "zeneileg kiművelt" egyének sokasága és máshol húzódik számára a tetszik/nem tetszik határ. Ha úgy tetszik ösztönösebben dönt.

A fent sorolt művekért tömegek rajongtak. Látnivaló, hogy ezek a zenék elérték a céljuk, tehát tökéletesek. Az, hogy a kiművelt ítész számára értéktelenek nem jelent semmit - nem neki készültek.

Aztán ugye van még egy baj. Amikor a sznobizmus arroganciával társul, akkor születnek ilyen írások.

Figyel Castro 2018.05.16. 19:06:57

@Gaspen: ez így nem igaz, a Pet Shop Boys pl. csak ‘86-ban jött :)

midnightcoder2 2018.05.16. 19:14:00

"Azt viszont továbbra sem értem, hogy a széles közönség, amelyik pontosan tisztában van azzal, hogy ez nem kultúra, hanem szenny, hogy ez a fajta „művészet” tökéletesen alkalmatlan bármiféle érzelem, humor, egyéni trauma vagy társadalmiasság kifejezésére, tárgyalására, feldolgozására, miért hallgatja."

Semmit nem utálok annyira, mint amikor a zenében megy az agitprop. Mindig a jó öreg Hofi jut ilyenkor az eszembe: na te büdös kulák, akarsz-e hallani csasztuskát ? Őszintén szólva rohadtul nem érdekel sem a "társadalmiasság", sem az adott zenész egyéni szociális problémái.

Amúgy a lista nagy része tényleg elég szar, de a te kis tízes listád sem kicsit büntet, kivéve a black velvetet.

2018.05.16. 19:16:31

Azért itt a felháborodott kommenteket olvagatva, jót röhögtem, a Barbie Girlt, például kifejezetten gagnek szánták anno, aki ezért komolyan képes rajongani, vagy széles mellénnyel , hótkomolyan "érvelni" mellette, az maga is egy vicc :DDD
Ja, a Don't Cry meg valóban nyálas, még a Gunshoz képest is ;).

kolompar lole 1113 2018.05.16. 19:28:35

Ezt a cikket nyilván valami igénytelen miskolci kockásinges metálos írta, akinek a Tanksapkán és a Demjén Rózsin kvül nincs is élet. Nem mondom hogy ezek a szar zenék olyan királyak, mert nagyon nem, de ennél sokkal szarabbakat is lehet találni. Ha akarnál. Nem pedig csak frusztráltságból fröcsögni. Mondjuk kezdve az egész emó stlussal, ami a buzik "zenéje" (= nyávogása), vagy az ACDC + Iron Maiden fél vernyákolós szarok.

kolompar lole 1113 2018.05.16. 19:29:30

@Gaspen: De az, csak nem értesz a zenéhez.

szemétpasi 2018.05.16. 19:31:03

Amikor valaki egy ilyen sznob okádást elereszt egy blogon mindig a South Park Smug Alert! epizódja jut eszembe.
www.youtube.com/watch?v=mxuwXczWQC0

kolompar lole 1113 2018.05.16. 19:32:07

@midnightcoder2: Pontosan! Egy zene az legyen zene, ne szépirodalmi faszság. Aki olyat akar, az nézzern Tarr Bélát, vagy azt a másik magyar nagyonmávész csókát, aki szintén csak annyit tud hogy megy a kintfelejtett kamera órákig, és nem történik semmi, de azért kurvára művészi.

pajaci 2018.05.16. 19:35:09

Egyik kedvencem Bach d moll toccata és fugája, a másik Dire Straits - Brothers In Arms, de a Rammsteintől az Ich Will-t is szeretem.
Azonban ha egy buliban táncolhatnékom van, akkor a Wannabe, vagy a Barbie Girl az amire lehet ropni.

2018.05.16. 19:35:33

Mna, megnéztem a másik listát is, a kedvenceket .. . szerintem merő közepszer, korabeli MTV top-list (a Nirvana speciel számomra merő unalom, persze, szólt a házibulikban, mint "kötelező elem", naná ... meg Cobain "olyan cuki" volt :DDD Oké, nekem a grunge nem igazán gyere-be műfaj)

kolompar lole 1113 2018.05.16. 19:36:04

@Gaspen: Dehogy is, 84-ig még volt Run-DMC, és kb. ekkore kezdődött a Depeche Mode is (mármint értékelhető zeneileg).

agarik 2018.05.16. 19:44:10

#CinemaSnob erretévedt, he?

Amúgy Celin Dion cicegésén kívül mindet élveztem akkor és most!

NoNameNoGame 2018.05.16. 19:48:15

Micsoda egy hipszter kupac szar. A kedves blogger valszeg kikereste az osszes, nagykozonseg altal kedvelt szamot az adott idoszakbol, aztan mindegyikre fikazott valamit. Csak az a baj, papa, hogy ettol nem lesz a te izlesed sem kifinomultabb, sem jobb, mint barki mase, ellenben ez a vergodes, hogy mindenre irj valamit, nagyon szanalmas.

ShotInTheDark 2018.05.16. 19:48:57

:P. Robi b+, félelmetes vagyol ! Remélem hamar meggyógyulsz ! ...és ne sírj ma este !

Etniez 2018.05.16. 20:00:12

Volt egy magyar hip-hop-os lista a recorderen talán, az jó volt.
Ez fos. Az itt fikázott számok teljesen átlagos zenék voltak abban az időben, volt sokkal lejjebb is, így viszont értelmetlen ez a lista.

Bloggggger 2018.05.16. 20:01:41

Az europop áttörése az öreg kontinensre-----Mi van te szerencsétlen?
Amugy nem olvastam végig a fikázó fröcsögésed,nem mintha én kedveltem volna ezeket az elöadkat de érdekelne a zenei izlésed,hogy mi az ami neked nem szar?

bbwd 2018.05.16. 20:13:33

ááá, nem lett volna rossz ötlet, meg rossz lista, de a GNR-t idekeverni, meg a Vaya con Dios-t, ami maga az igényes zene, hát, szomorú tudatlanság
egyébként csak szólok, a Guns már 1985-ben játszotta a Dont Cry eredetijét egy klubkoncerten LA-ben

white999 2018.05.16. 20:23:00

A bajok nem a 90-es években kezdődtek. A Beatles volt talán a mai értelemben vett könnyű zene elindítója. Sok rock zenekar rájuk hivatkozik pedig zeneileg a legkevésbé hasonlítanak. Akkoriban egyértelműen a zene volt a leginkább a lázadás kifejezésének a módja egy új generáció számára. Lázadást az új hangszerek illetve egész pontosan a hangszerek erősítése, az elektronika megjelenése gerjesztette. Zenéhez nem kellett már nagyzenekar pusztán 4-5 öt ember aki tud zenélni. Jellemzően valamiről akart szólni a zene és a szöveg is. Most a mai napig számontartott zenekarokról beszélek. Ezért lehetett népszerű egy pink floyd, egy kring crimson egy elp, ami ma már elképzelhetetlen. Az első szeget a koporsóba a punk verte be. Ott már nem voltak képzett zenészek, ezért nem is tudtak akartak igényes zenét csinálni de még volt valami mondani való. Ha más nem legalább annyi hogy NEM. Iletve disco zene megjelenése, ami önmagában egy nyáltenger mint műfaj. Rock zenekarok válasza ere a populárisabb irány felvétele volt, ami még volt akinek sikerült, volt akinek nem. Itt még rengeteg jó alkotás született és önmagában a new wave sem volt még szemétre dobni való. Viszont maga a környezet már jócskán megváltozott. A zene üzleti vállalkozás lett. Egy zenekar felfuttatása már nem a zenész tehetségén és zenei tudásán múlt, hanem pusztán pénz kérdése lett. Videón inkább jól kellett kinézni, a többit megoldották okosba és ez van most is. Ilyen szempontból egy stúdiónak sokkal jobb egy tehetségtelen emberből sztárt csinálni, hiszen ha az tisztában van képességeivel tudja, hogy a kiadó nélkül visszakerül eredeti helyére. A jó zenész már kicsit problémásabb mert a tudását elvileg vihetné magával. A listáról méltatlanul maradt ki a Milli Vanilli produkció(igaz 80-as évek), akik közül senki nem tudott zenélni, a videókon is csak táncolnak és minden playbackről ment a koncerteken is. A gond akkor volt amikor kiadott az egyikük egy lemezt, mert azt hitte előadóművész. Az ordas bukást nem élte túl és öngyilkos lett. Minden korban voltak ilyen gagyi zenék elég csak a kacsatáncra visszaemlékezni a különbség csak annyi hogy a gagyiság manapság a main stream és amit annak idején vacaknak tartottam, arra ma már nosztalgiával gondolok vissza, hogy mennyivel jobb volt. Egyébként ha erre van igény akkor ilyet fognak készíteni és ebből lesz a sláger. Ha valamit ezerszer játszanak mert a menedzser fizet érte, akkor sláger lesz. Ha nyálas és könnyen megjegyezhető akkor még inkább. Most is van rengeteg jó zene csak azt nem szokták játszani, ettől van az az érzés, hogy csak xart csinálnak, pedig ez nem igaz. Talán egyszer arról kellene szólni egy cikknek, hogy a stúdiók kiadók milyen kárt okoznak a zenei ízlésben üzleti érdekeik miatt.

2018.05.16. 20:36:58

a zene mindenkié

Bogyó 2 2018.05.16. 20:53:37

Tudom, hogy többen leírták, de akkor is! Aki nem vette észre akkor se a klipet nézve, hogy a Barbie Girl irónia és paródia, annak komoly gondjai lehetnek az esztétikai értelmezésekkel. Látszik a csaj és a srác jóértelemben vett ripacskodásán is, hogy mennyire viccre veszik. Ilyen szempontból megdöbbentő számomra Puzsér véleménye is, aki szintén képes volt komolyan venni és aztán megmagyarázni, hogy de az milyen gagyi. Nem különb ez attól, mint aki komolyan vette a mulatós-királyos hackjét.

Pootj 2018.05.16. 20:58:05

@szita szita péntek: ezt nagyon jól összefoglaltad. Köszönöm. Más témákra is rá lehet klasszul húzni.

Pootj 2018.05.16. 21:02:15

@pajaci: erről meg az jut eszembe, hogy mindenki fikázza pl. Kis Grofót, de nincs ember, aki ne ismerné a csak a nézését meg a járását és a bulik nagy részében az igazi tombolás ezekre a számokra kezdődik igazán megfelelő alapozás után. Persze józanul ilyent tényleg senki nem hallgat :-)

Bogyó 2 2018.05.16. 21:06:30

@white999: Miféle bajokról beszélsz? A könnyűzene kurvára nem Beatles-szel indult, Bill Haley, Elvis, Little Richard, Cliff Richard, Fats Domino, Chuck Berry, mennyit soroljak még, talán komolyzenészek voltak? A Beatlesnek ma is ismert komoly példaképei voltak, nem lehet egyértelműen megmondani mikor kezdődött a könnyűzene, mert a 30-as, 40-es évek tánczenéi, sőt a mindenkori tánczenék könnyűnek számítanak. És a történelmi időkben is egy csomó zenéhez nem kellett nagyzenekar, honnan veszel ilyeneket, hogy ez csak a Beatles óta van így? Ha a rock and rollról, rockról beszélünk, azt általában Bill Haleyhez kötik, aki akkor volt király, amikor a Beatles tagjai még kisfiúk voltak, tehát abban sem ők az elsők, Ők csak egy lépcsőfok voltak a rocka and roll, popkultúra szélesedésében, térhódításában, de már Elvis is előttük hatalmasat hasított ki ebből. A 80-as években kiszélesedő elüzletiesedésről írtakkal egyetértek, de azért tudni kell, hogy az üzleti szempontok már pont a Bestles előtti sok pillanatnyi sztárnál is nagyon domináltak és később is jelen volt. Erre jó példa az Egy Nehéz Nap Éjszakájában a jelenet amikor George betéved egy helyre ahol valamilyen sztárfaragás megy, igaz az nem zenei, de a lényeg ugyanaz.

toto92 2018.05.16. 21:11:27

"ez a fajta „művészet” tökéletesen alkalmatlan bármiféle érzelem, humor, egyéni trauma vagy társadalmiasság kifejezésére, tárgyalására, feldolgozására, miért hallgatja"

Segítek: azért, hogy legyen valami háttérzaj. Igen, annyi a művészeti értékük mint a burger kinges zacskó zörgésének, de miért is kellene kötelezően többet nyújtaniuk?

Pierr Kardán 2018.05.16. 21:15:51

Az itt lefikázott zenéket legalább hallottam már valamikor. De a pozitív példának felhozott Hole nevű banda Violet című számát a büdös életben sem hallottam még.

És milyen szerencse, hogy nem hallottam, mert az a "zene" akkora shit, hogy elszörnyedtem tőle. Courtney Love-ot hallgatni nem szabad, csak nézni (bár azt a nézetet sem osztja mindenki).

crok 2018.05.16. 21:17:04

Itt is megjegyezném halkan, hogy:

"The whole thing is based on respect.
Respect to the music,
respect to the DeeJays,
respect to the crowd and
respect to one another!
[..valamint..]
Music never separated people!
No one style of music is better than the other!
No one style is truer than the other.
It's all music!"

Ja, ez a '99-es Love Parade-en egy elég erős Sven Väth vs. Carl Cox szett elején hangzott el (ha már "szarzene".. mert én meg akkoriban és még ma is szeretem/szerettem).

Szóval ezen veszekedni, hogy most melyik jó vagy rossz.. művészet.. olyan se nagyon van, hogy rossz művészet.. egy darab négyzetet ábrázoló festményt is adtak már el százezrekért.. ha volt rá kereslet hát lett kínálat. Művészet, na.

Én igazából nem értem a címválasztást: azt mondja "..legocsmányabb slágerei" - a sláger szót használta-e valaha bárki nem popzenére? Írták már előttem, hogy nem véletlen popzene a neve (nomen est omen). Tényleg inkább olybá tűnik, hogy ez egy "számomra s.*rnak tartott ám a körülöttem levő emberek tömegeinek valamiért mégis tetsző, 90-es években piacra került zeneszámok random 15-ös listája" - amivel persze megintcsak nincs amúgy gond, hisz' ez egy blog ( :

yerico1 2018.05.16. 21:21:48

Ebben a listában simán vannak igen kiváló számok, a besorolás és a kommentek jó része simán csak primitív, semmi egyéb, Nem tudom, hogy aki összeállította, milyen személyiség lehet, de tippem szerint már túl van a sokadik öngyilkossági kísérleten. Ekkora életkedvvel, és pozitív életszemlélettel nem lehet egyszerű elviselnie magát. Hát még másoknak őt...

Pierr Kardán 2018.05.16. 21:24:55

Ó, csak most kattintottam rá a "10 kedvenc bandám a 90-es évekből" linkre és kit látok rajta?

PJ Harvey-t, aki életem legszörnyűbb koncertélményében részesített tavaly a Szigeten. Olyan vacak volt, hogy ha felsírok éjszaka, akkor a családom tudja, hogy a PJ Harvey koncertről álmodom :-((

Életemben háromszor voltam PJ Harvey koncerten, először, utoljára és sohatöbbet!!!

Lővenbrau 2018.05.16. 21:25:45

Amatőr ! Nem értesz te az igazi zenéhez !!! :-)

nick2005 2018.05.16. 21:30:37

Én a 90-es években voltam fiatal, mindegyik szám megvan, mind óriási sláger volt. A cikk írója alapvetően rosszindulatú, és van benn egy erős sznobság, hogy ami népszerű, az neki nem jó. Az nem is lenne baj, ha csak simán nem tetszik, mert nem tetszhet mindenkinek minden, de még bele is kell rúgni mindenkibe és még tovább lehet szapulni. Egy gyomrost kapott még a szövegben Bon Jovi és az Aerosmith is. Az a baj, hogy ezeket a számokat és a klippeket nem elemezni kell, mint az iskolában a verselemzést. Én ezekre buliztam és most, hogy párba belehallgattam, azonnal beugrottak azok az idők, a bulik, a csajok, a sörözések, eszembe jutottak a haverok, akik közül többet akkor ismertem meg és máig jó barátságban vagyunk, most már mint több gyerekes családapák segítünk egymásnak ahol tudunk. Eszembe jutott a számokról olyan haver is, akit évek óta nem láttam, és egy-egy régi szerelem is. Szóval ezek a számok egy korosztálynak ma is ott vannak a fülében, az élmények pedig a gondolataiban.

zsu80 2018.05.16. 21:35:13

@Bogyó 2: Aki azt komolyan vette, az ebben sem fogja látni a paródiát pedig túltesz a Barbie girl-ön :)) www.youtube.com/watch?v=3IiezmXQSmA

Tenkes Kapitánya 2018.05.16. 21:54:31

A kilencvenes években rég nem volt már jó zene, de már 1976 óta alig. 1991: Genesis : We can't dance album utolsó száma, a Fading lights egy tökéletes záróakkord.

Billy Hill 2018.05.16. 22:04:36

@Tenkes Kapitánya: Hüvelykujjak fel! (Thumbs up!) Fading Lights és Driving the Last Spike! (Még adj egy esélyt a Rutherford-féle "Beggar On a Beach of Gold" albumnak is, ha még nem volt meg... A pár slágeren kívüli dalok, főleg a lemez közepe felé elég kellemesek...)

Javaslat 90-es évek rosszra: www.youtube.com/watch?v=2LkUu85JLAc

Javaslat 90-es évek jóra: www.youtube.com/watch?v=ceJ3v8-S2Ic

Tenkes Kapitánya 2018.05.16. 22:06:29

Another time it might have been so different
If only we could do it all again
But now it's just another fading memory
Out of focus, though the outline still remains
Far away, away, fading distant lights
Leaving us all behind, lost in a changing world
And you know that these are the days of our lives remember
Like the story that we wish was never ending
We know sometime we must reach the final page
Still we carry on just pretending
That there'll always be another day to go
Far away, away, fading distant lights
Leaving us all behind, lost in a changing world
And you know that these are the days of our lives remember
Another chance hello, another goodbye
And so many things we'll never see again
Days of life that seemed so unimportant
Seem to matter and to count much later on
Far away, away, fading distant lights
Leaving us all behind, lost in a changing world
And you know that these are the days of our lives remember

Pienaar 2018.05.16. 22:17:00

Hát kedves blogíró, a szívemből szóltál/írtál, a mai napig káromkodva kapcsolom ki a rádiót, ha véletlenül Coco Jumboval vagy RikiMartinnal támadnak le. A 80-as években még azokat a moderntalking, meg Europe féle szarságokat amik uralták a poptarisznya féle gagyi műsorokat, el lehetett kézlegyintéssel intézni, hogy azért főleg Angliából jön a kvality is dögivel. De a 90-es évekre már tényleg valami végleg elromlott. (Persze a magyar zenék teljesen más téma, itt most csak a külföldiekről van szó.)

szepipiktor 2018.05.16. 22:18:19

Istenem, ebben a listában nem az a borzalmas, hogy a vélelmezett életkorod miatt ítélsz, hanem mert láthatóan fogalmad sincs számtalan dologról...
Már a Macarena is ciki, hiszen tudnod illene, hogy Brazíliában számtalan slágernek ősi eredete van, még a rabszolgaság korából, például a Lambada is egy külön stílus, de nálunk ugye csak egy feldolgozás lett ismert. Ezeket a táncokat ott az emberek táncolják, utcán, a tengerparton.
Most te tehát nem egy adott előadót köpsz, hanem egy nép kultúráját.
A legnagyobb ciki azonban Coolio leköpése, hiszen neked ezek szerint fogalmad sincs, hogy az egy filmdal, az 1995-ös Veszélyes kölykök /Dangerous Minds/ híres és többszörös díjnyertes amerikai filmdráma betétdala, és az eredetije ráadásul Stevie Wonder legjobb albumáról való, az 1974-es Songs in the Key of Life-ról a Pastime Paradise ...
A Non Blondes: What's Up-ról írtak meg gyakorlatilag az a szint, mintha le-győzikéznéd Beethovent.
Olvass már utána, hogy egy rövid élletű alternatív bandáról van szó, de a boss, Linda Perry életműve mekkora! Kik dolgozták fel számait, miért tartja például Pink repertoárjában ezt a számot is a gigakoncertjein! Olvasd el, kiknek mit írt és miért kapta a Grammy-t is!!! (kivonat az angol wikiből, csak neked: Courtney Love, Gwen Stefani, Alicia Keys, Celine Dion, Blaque, Sugababes, Lillix, Robbie Williams, Melissa Etheridge, Sierra Swan, Solange Knowles, Gavin Rossdale, Juliette and the Licks, Lisa Marie Presley, Fischerspooner, Unwritten Law, L.P., Kelly Osbourne, James Blunt, Cheap Trick, Ben Jelen, Enrique Iglesias)
Gondolom a világ másképp ítél, hiszen valamiért 2015-ben beválasztották a Songwriters Hall of Fame-be...
Nem kell hogy szeresd, de ne hazudj hozzá indokot.
A felsorolta többsége nekem is gagyi, én is jobban szeretem Stevie Wonder számát Coolioénál, de elfogadom, mert egyszerűen zseniális volt Michelle Pfeiffer filmjében! És nem kell szeretni a szambát, a rumbát, a délamerikai népi eredetű zenéket, de ha írsz, írj igazat!
Lefogadom, hogy a te kedvenceidet a büdös életben nem játszom le, biztonsági okokból, nehogy tönkremenjen a drága cuccom, de nem fogok posztot írni, hogy milyen szarok...
Mert a blog nem mások sértegetéséről, gyalázásáról szól... Még ha szabad is a pálya...

Tenkes Kapitánya 2018.05.16. 22:18:35

@Billy Hill: Köszönöm! A Driving the Last Spike a másik mestermű arról az albumról. Rutherfordnak csak a Smallcreeps's Day-ét ismerem.

szepipiktor 2018.05.16. 22:31:40

@nick2005:
Igen, Te más irányból írtad le a véleményem!
Én nem csattogólepkét tológató taknyosként éltem ezt a kort meg, sőt nekem már a 80-as évek is a gagyi kategóriát jelentette, ráadásul nem is ezt a kommersz pop és marketing rock stílust szerettem.
De míg otthon Emersont, Pink Floydot, Allman Brothers, Yest, Wakemant és KLASSZIKUS zenét halgattam, a szórakozáshoz meg ezek kellettek! Ezekre fel lehetett szendi csajt és lehetett egy jót dugni!
Ez a kategória, a 80-as évek eljétől naőpjainkig már nem minőség, ez már a marketig terméke csupán. OK, egy akkor gyerek, rácsodálkozik az életre, már ezeken nőtt fel és a neki minőség sem minőség valójában.
De ez a generáció már nem csajozáshoz használta a zenét, hanem alap volt, életének szerves része, mint egy alap fociszurkolónak a lelátósi üvöltözés...
Ezért süti a szemem az ilyen poszt, mert nem azt olvasom, hogy valakinek ilyen meg olyan okokból ez vagy az tetszik vagy sem, hanem zsigeri itéleteket hoz csupán, tudáshiányosan, gyártott indokokkal.
Én egyszer voltam baletten, soha nem fognak mégegyszer becipelni, de megemelem a kapalomat mondjuk az Orosz Balett (általában a táncművészek) előtt, mert egy diolog, hogy engem vonz-e és egy másik, hogy mit produkálnak.
Emberi silányságnak tartom viszont azt, hogy az ami nem tetszik, az kapásból gyalázás, személyeskedés tárgya lesz. Ez a posztoló fel sem fogja, hogy elvtelen írásával hány embert sért meg, csak mert neki nem tetszik valami. Az életben nem merne ilyet tenni, hiszen hamar pofont kapna, de a net arctalan, itt szabad a pálya.

]{udarauszkasz 2018.05.16. 22:48:09

Azert Guns'Rosest egy lapon emliteni a tobbi szemettel, elegge utos am. Kb. mintha Vangelist hasonlitanal ossze barmelyik szintipop fiucsapattal. Vagy egy forma egyes pilotat barmelyik osszevissza boklaszo urvezeto mazsolaval. A Gunners NEM egy liga ezekkel az un. zenekkel.
@toto92: En pl.hatterzenenek se birok elviselni ilyesmit. Lehet, hogy en meg ilyen zenet se tudnek osszedobni, habar kitudja. De egy muvesznek nem ilyen zenet kene osszehozni, ha mar muvesznek nevezi magat.
Vangelis, Ben Lovett, Two Steps from Hell, Jon Hallur, ismertebb meg a Daft Punk. Klasszikusok kozul megegyszer megemlitenem Vangelist, Enigmat, Jeam Michel Jarre-t. Rockzenebol a szinfonikus metal a kedvenc mufaj.

bonebear · http://cinca.blog.hu 2018.05.16. 23:10:22

A POPuláris zenét meglepő módon a fogyasztók tartják életben. Igen, a gagyit is. A lista nagy részével nem értek egyet, hasonló közepes termékek minden korszakban voltak és lesznek, a felsorolt ajnározottak között is, a többit meg már leírták előttem.

teéjesenmindegy 2018.05.17. 01:02:14

@Pootj: De miért, egy buli nem arról szól, hogy hajrá, jól érzi magát mindenki, ereszdelahajamat, és röhögjünk, meg ugráljunk? Kisgrofóra lehet. Nirvánára meg fel lehet vágni az ereit az embernek.

Helyszíni zsemle 2018.05.17. 04:50:08

Aqua-val nem volt semmi baj, jol kigunyolta az akkori butasagot.

Lobo Marunga 2018.05.17. 07:32:31

Ezeknek pont az a lényege, hogy nem hajlandóak komolyan venni magukat. Ha bármelyiket ezek közül tényleg olyan komolyan veszed, mint ahogy itt leírtad, akkor veled van a baj, és nem ezekkel a számokkal.
Normális ember a Barbie girl-ön röhög egy jót. Számomra ennél sokkal taszítóbb, mikor pl. Ákos vagy a Quimby ír egy közhelygyűjteményt, és próbálja nagyo komoly számnak eladni, meg költőnek érzi magát tőle. Kell a gagyi zene, és ha gagyiként is kezeled, akkor helyén van.

Dan da Man 2018.05.17. 08:26:08

Ha kommentgenerátornak írtad, azért szomorú...

Ha komolyan gondoltad, akkor meg azért, mert nincs stílusod ahhoz, hogy ilyet írj. Elég lett volna belinkelni a klippeket, és nem fűzni hozzá semmit, mert a szöveg jellegtelen, tartalmatlan.

Mindenesetre maga a poszt az, amire azt szokták mondani, hogy "a vélemény olyan, mint a segglyuk"...

Úgyhogy ha legközelebb a segglyukadat mutogatod, akkor csinálj vele valamit, hogy érdekes legyen...

ComLo 2018.05.17. 08:26:18

Szokott a blogketrecben lenni 1-2 ilyen listákat hozó blog, ahol néha meglepően szellemesen fogalmazva szedik össze a régmúlt "szennyét". Nah ez NEM az a post! Valaki, kényszeresen (elég sok helyen pontatlanul, ferdítve, és iszonyatosan szubjektív módon) csak fröcsögni akart.

Szelid sunmalac 2018.05.17. 08:38:59

@]{udarauszkasz: Ha mar ennyire sznob vagy, legalabb annyit tudhatnal, hogy Vangelis es Jean-Michel Jarre egy es ugyanaz az ember.

Szelid sunmalac 2018.05.17. 08:46:33

A legtobb kommenttel egyebkent egyetertek, a szerzonek foglama sincs ezeknek a szamoknak a mibenleterol. Gun'snak mindig is voltak balladai, raadasul zeneileg a don't cry is kivalo. Lehet nem szeretni, de ettol meg jol megkomponalt es hangszerelt szam. A Barbie egy igen jol sikerult ironikus viccdal volt, ez eleg egyertelmu annak is ,aki ma hallja eloszor. Konyorgom bazdmeg egy kibaszott jatekbabarol szol!
A 4 Non Blondes-rol meg ezt irni...hat istenem. Fogalmad sincs ki ez az enekesno, ugye? Ezt a szamot egebkent azota sem tudja senki ugy elenekelni, ami azert eleg sokat mutat. LEhet, hogy pop zene, de azon belul meglehetosen nehez szam.
A Collio egy filmzene, raadasul megcsak nem is wannab gangsta rap es Coolio kifejezetten elitelte, hogy ezt a szamot ennyien szeretik es istenitik, pedig a mondanivaloja teljesen masrol szol es pont az ellenkezo hatast akarta kivaltani. Ezenfelul a popzene minden jellemzojet tokeletesen hozza, fulbemaszo dallammal es szoveggel.
En Celine Diont ki nem allhatom, de nem vitatom el tole a tohetseget, talan neked sem kene.
Folytathatnam, de minek.

]{udarauszkasz 2018.05.17. 09:00:02

@Szelid sunmalac: Vangelis: www.rockbook.hu/zenekar/vangelis
Jean Michel Jarre: hu.m.wikipedia.org/wiki/Jean-Michel_Jarre
Elobbi gorog, "lanykori" neven Evangelos Papanacios, utobbi francia. Van koztuk par ezer km. A zenejukben se sok kozos van,annyi, hogy elektronikus zenet jatszanak. Jean Michel Jarre poposabbra fogta, Vangelis inkabb a klasszikus komolyzenevel (Mythodea) ill. a Blade Runner zenejenel tavoli Jazz es Blues elemeket is ki lehet venni. Lehet,meg mast is, de annyira nem vagyok kepzett a temaban,mint egy hivatasos zenesz.

Terézágyú 2018.05.17. 09:40:29

Jó, ércsük a pószter csak a naggyon komoly, igazzi zenét szereti, és egy másik listán fel is sorojja, hogy mi a zigazzi zene, oké.

Terézágyú 2018.05.17. 09:45:59

"Mi az, hogy C'mon Barbie, let's go party? Mi az, hogy let's go party? Ez a suttyóságot legitimálja. Ez arra szólítja fel, hogy nem baj, hogy nem tudsz angolul"

Nem vagyok az angol nyelv tudora, de ha beírod pl. a gugli fordítóba, hogy "menjünk bulizni", akkor mit is hoz ki angol fordításnak?
Ó igen, a guglifordító is szar, tudom...

blah 2018.05.17. 10:07:38

oké, a diszkógiccseket még értem, de a többivel magadat égeted

2018.05.17. 10:53:30

Te beteg vagy. Különösen, ha a másik listáddal vetjük ezt össze.

Void Bunkoid 2018.05.17. 11:43:52

Fú bazmeg, mekkora sznob kesergés ez itten.

Az az érzésem, hogy a cikkíró ekkortájt lehetett fiatal, és az akkor aktuális underground trendnek (igen, mert AZ is trend volt, hiába érezték magukat egyéniségnek a grune/alternatív fiatalok) vadul köpködte szintén ezeket a dalokat, de azért titokban otthon felvette a rádióból és szigorúan fülessel hallgatta ezeket, és tetszett neki, csak nem meri bevallani.

Azonkívül:

- a 4 Non Blondes leginkább csak alkalmi projektzenekar volt, mégpedig Linda Perry, elég sokszoros Grammy-díjas zeneszerzőé (kb a 90.es, 2000-es éveket a Négy Nagy Popzeneszerző dalai uralják végig - név szerint Max Martin, Lukasz Gottwald, Desmond Child és...Linda Perry...)

- az Aqua egy poénprojektnek indult, ám a bohókás kiscsapat első lemeze akkorát durrant, hogy hazájuk, Dánia 1998-as GDP-jén konkrétan kimutatható pozitív változást hoztak. Igen, a dánok elmondhatták magukról, hogy jobban élnek, mert van Aqua.

- Celine Dion dalát NAGYON nem kellene lefikázni, ugyanis nemcsak a 90-es évek egyik legdefinitívebb balladája, de a zenét alá a film zeneszerzője, James Horner (isten nyugosztalja) szerezte, aki pl ezt is köszönhetjük:

www.youtube.com/watch?v=DOFHi7SRMoU

Meg az Alienst. Meg a rettenthetetlent, meg még sok-sok-sok nagyon fasza filmzenét.

Spectroli 2018.05.17. 18:15:38

Egyetértek a listával.

KisGrega 2018.05.18. 20:18:30

Kedves Butácska Don Márton-Lúd!

Ez egy rosszmájú, demagóg, és egyoldalú válogatás.
Az 50-es évektől kezdődően tudnék ilyen listákat csinálni, a mai napig bezárólag, ha lenne legalább ennyi időm, mint a cikk írójának, így nekem is csak a bírálat marad :-) ! Azonban nem bánom, fel a kesztyűt, és vegyük komolyra...ugyanmár.
Ezeket a zenéket bírálni ugyanolyan komolytalan dolog, mint maguknak a zenéknek a komoly hányada...

0.:
A felsorolt művek, mind klippekkel jelennek meg.
Kurva gyorsan hozzá tenném: A korszak (90-es évek, 2000-es évek legeleje) magyarságának egy töredéke jutott real-time, a zenékkel közel azonos időben megjelenő klippes zenei tartalomhoz.
Vannak nálam okosabb szociográfusok, akik ezt ki tudnák fejteni.

1.:
1998
Mélységesen megvetendő dolog, ha egy korszak zenéjét úgy akarjuk "megérteni", hogy azt nem helyezzük kontextusba.
Így például teljesen érthetetlen ez a zene egy olyan ember számára, aki egyazon időben nem hallgatott: Prezioso-t, Gigi D 'Agostino-t, Ann Lee-t, Vengaboys-t, French Affairt-t, ATC-t.

2.:
1995
Sajnálom, ha az Ámokfutók az, ami először abba a bizonyos észbe jut.
Nekem az UFO: Katonadolog jut az eszembe...És nem visszafelé asszociálva, hanem odafele.
Nem egyszámos produkció: DRILL INSTRUCTOR

3.:
1995
Coolio-nak sem ez az egyetlen zenéje volt: C U when you get there, ami ugyebár komolyzenei átértelmezés, és pl. a Winner is...Agresszió... hát ezek nem azok a dalok.
Ui.: Ajánlom az jelzett dal igénytelenségéhez a Stewie Wonderrel, és kórussal egybekötött közös előadást.

4.:
1997
Rövid leszek. A Barbie Girl egy paródia!, értem?! :D

5.:
1999
"A BB-szal annyi baj van, hogy azt napestig tudnám sorolni."
Még sincs taglalva...
Bírom ezt a fejtegetést is. Hol van ilyenkor a többi fiú banda emlegetése, akik - ha gazdasági sikeresség alapon nézzük - nem értek fel ezen csúcsig (N'SYNC, FIVE...).

6.:
"egy komplett generáció tanulta tőle a Nőisséget és a Stílust"
Ugyan milyen nőiességet, és milyen stílust? Ugyanolyan átmeneti dolog volt ez a zene is, mint minden más pop-dal.
Szeretném megjegyezni a korszakhoz Avril Lavigne-t, és Cristina Aguelira-t...
Jéé, és azokat is megannyian szerették.

7.:
A Guns N' Roses ítélet is egyoldalú.
Minden hasonlatos zenekarnak meg van, meg volt a maga balladája, ami csöpögött.
Megint nem értem, szerintem elfér abba az életműbe, amit akár ők, vagy akár más rock-zenekarok létrehoztak.

8.:
1996
Vicces a gender equality, és a Time's Up kampányok hajnalán megkérdőjelezni a 20 évvel ezelőtti lánybanda ténykedését.
Az utolsó mondat a lényeg: Miért probléma, hogy akkor volt egy ilyen csapat, ha manapság sem sikerül magasabbra emelni a lécet.
Egynémely tag valószínűleg a vagányságot, és az öntudatosságot is csak egy csak bizonyos határig értelmezte. Beckham-né, Horner-né ugyebár...

9..
1998
Hát ez az úriember sem ezzel a zenével kezdte a top-pop-iparban történő szárnyalását.
Ui.: Bármikor - bármilyen korszakos előadót lehetne mutatni, aki hasonlóan nárcisztikus és ízléstelen -> Hát hol van, és idézek Pápai Joci-tól: Enrike Ingléziász?

10.:
1999
Fura. Ezzel a zenével sose volt bajom, és hány hasonszőrű van még?!
Az Aqua-s férfihasonlatot meg nem is értem...
Speciel éljen az Ogre!

11.:
1996
Ez meg már tényleg unalmas. Akárhány "egyslégeres" listát olvasta, ez DeBizIsten rajta volt.
Csak ismétlem magam: Up 'N' Away, I Follow The Sun, 4 On The Floor.
És ha már mindenáron a cikizés a lényeg, miért nem a Jojo Action szerepel itt?

12.:
Nem ez a zene zavarja a cikk íróját. Hanem a rákövetkező megannyi feldolgozás, melyek hallgatása közben már el is felejtette az eredeti dalt, ahogy minden éppen felnövekvő generáció.
Egyrészt ez 1990-es zene, tehát igencsak érdekes ezt a 90-es évek legocsmányabbjai közé sorolni.
Ez olyan, mint az "évszázad mérkőzése" a század legelső évtizedében.
A végére: Swing??? Ha-ha-ha, kacagnom kell! A felzengő spanyol gitárt nem csak a Romantic-ból kell ám ismerni!

13.:
1996
Megint nem korrekt.
Mi a baj?! Akar a beteg beszélni róla? Hát oda kellett volna rohanni a többivel együtt arra a nyomorult parkettre.
Másrészt: Miért kell meglepődni ennek a számnak a sikerén?
Ketchup Song, Despacito, jaajjj, miért kell a NÉZÉSÉT meg a JÁRÁSÁT magyarázni?!

14.:
1997
A korrupció az, amiből kihagynak, mondotta HOFI. És milyen igaza volt.
Megint az alapprobléma: Valaki megkérdőjelezi a piac-orientált, populáris filmzenének a létjogosultságát, miközben a film maga a lehető legpopulárisabb, legtöbb profitot termelő kasszasiker a jelenkori filmtörténetben.
Visszás.

15.:
1993
Van egy elhibázott gondolat itt:
Nem, nem énekelhette volna más el. Mert az nem akkor lett volna, és nem úgy szólt volna.
És miért nők? Énekelte volna el Axel Rose :D
Ha grunge-nak csúfolják, és így is hivatkoznak rá mások, hát akkor nem nyilvánvaló hogy nem az?

Ui. 1.: A más torkokból fingó, korábbi ilyen válogatások alapján kérdem én, HOVA TŰNT Démon Hill, ja nem, DJ BoBo?! :D
Ui. 2.: Ne vedd a szívedre a kommenteket Marci, jövő héten betorkolunk a Mori2-ben!

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2018.05.21. 15:56:39

@KisGrega: Nem a lista a baj, még csak nem is a rengeteg tárgyi tévedés. Ha ez egy nem hozzáértő, szubjektív listája lett volna, bevallottan, csak arról, hogy neki mi tetszik, mi nem tetszik, mire aasszociál elismerve, hogy nem ért hozzá és pontatlan is lehet, aakkor ez a lista akár még rendben is lehet.

De könyörgöm: Az nem baj, hogy valaki nem tudja pl. a Coolio dal hátterét, a közös előadást magtól, az viszont baj, ha úgy akarja magát hozzáértő, mérvadó kritikusnak beállítani (nagyképűen hazudni), hogy ennek kiderítéséhez szükséges 3-4 perc kutatómunka is kimaradt.

És ez itt nem csak igénytelenség, de a rosszindulatú szöveg mellett aljasság is, és azt a veszélyt is hordozza, hogy a követkeő ember aki kutat erre a listára talál pl. rá. Erkölcsileg és tartalmilag sokkal lejjebb van, mint a listán szereplő előadók, így fikázni pedig, elsősorban a saját igénytelensége miatt gáz. Mert a nincs a véleményezett műban érték, és nincs a kritikusban a megértéshez szükséges érzék helyzetet mossa össze.

Ha a kritikus által nem megértett értékek és a nem létező értékek közé egyenlőségjelet teszünk, annak az igazi vesztesei nem az Aqua féle paródiák lesznek, hanem pont azok a kiemelkedően értékes művek, amik jóval a kritikus színvonala fölé kerülnek.

Egy magát kritikusnak, szakértőnek pozicionáló szerzőnek a kulturáléis kontextust ismernie kell, és képesnek kell lennie utánanézni a számok hátterének. Ez műveltség, korrektség, emberség kérdése. Azt, hogy mitől lesz a kritika értékes alkotás tudni a műveltség része is, és tájékozdni arról amivel foglalkozunk is a művelt ember ismérve.

Szerintem jobban tenné a toplista szerzője, ha szívére venné a visszajelzéseket, és tanulna belőlük és a hibájából.

aranyláz 2019.01.20. 12:46:55

"Burn down the disco
Hang the blessed DJ
Because the music that they constantly play
It says nothing to me about my life"

Nagylemez

Vigyázat! Ez itt a Nagylemez Blog, kedvenc zenéid gyűjtőhelye. Pop, csajok, satöbbi... Csajok.

Friss topikok

Címkék

(Here We Go Round) The Lemon Tree (1) (You Make Me Feel) a Natural Woman (1) /mu./ (1) /mu/ (1) 102 gól (1) 10 év (1) 1945 (1) 1959 (1) 1960 (1) 1961 (1) 1968 (8) 1969 (5) 1970 (6) 1971 (2) 1972 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1977 (2) 1978 (4) 1978-2018 (1) 1979 (3) 1980 (2) 1981 (5) 1982 (3) 1983 (6) 1984 (3) 1984-1986 (1) 1985 (1) 1986 (3) 1986 világbajnokság (1) 1987 (3) 1988 (1) 1989 (1) 1990 (1) 1992 (1) 1993 (2) 1995 (1) 1997 (2) 1998 (1) 19th Nervous Breakdown (1) 2000 Light Years From Home (1) 2000 után (22) 2001 (1) 2004 (1) 2005 (1) 2007 (2) 2008 (1) 2012 (1) 2013 (1) 2016 (1) 2017 (5) 2018 (6) 2019 (6) 24K Magic (1) 30év (1) 30y (1) 36 év (1) 40 (1) 40év (3) 4chan (1) 4 Non Blondes (1) 50s (1) 50 Words For Snow (1) 60 (2) 60-as évek (4) 60s (1) 69 (1) 70-es évek (4) 70s (1) 80-as évek (8) 80s (2) 90-es (1) 90-es évek (1) 90s (2) a-ha (1) A-ha (2) A-Punk (1) A. E. Bizottság (1) a38 (1) ABBA (1) Abbey Road (1) ABC (1) ac/dc (1) Across the Universe (1) Acthung baby (1) Adam Clayton (1) Ad Sheeran (1) Aerial (1) Agnes Obel (1) Agnetha Fältskog (1) Ágy asztal TV (1) Alanis Morisette (1) Alannah Myles (1) Alan Parsons (1) Alan Wilder (1) Albert Collins (3) album (14) albumai (3) albumborító (1) albumok (1) Alessia Cara (1) Alex Turner (1) Algiers (1) Alicia Keys (1) alkotás (1) All Star (1) All You Need Is Love (1) Almássy tér (1) Alphaville (2) Alsóörs (1) Alt-J (1) alternatív (4) alternative (1) alternative rock (5) alternatív metál (1) alternatív rock (6) Al Di Meola (1) al di meola (1) ambient (1) American Dream (3) amerikai (1) amerikai újhullám (1) Amon Düül (1) Amused to Death (1) Amy Winehouse (1) analóg (1) Andrew Fletcher (1) Andrew Hale (1) André Previn (1) andy anderson (1) Andy Warhol (2) angol (1) animáció (1) animals (1) Animals (2) Anna Calvi (5) Anna von Hausswolff (1) Anne Frank (1) Anni-Frid Lyngstad (1) Annie Lennox (1) Ann Wilson (2) Anthony Phillips (1) antonioni (1) Anton Corbijn (2) Apple Ltd (1) Aqua (1) Arcade Fire (1) arculat (1) Arena (1) Aretha Franklin (1) Aretha Now (1) Are You Shakin (1) Argentína (1) Army Dreamers (2) art (8) artreaktor (30) artrektor (1) Art Blakey (2) art pop (5) art punk (1) art rock (12) As High As You Can Go (1) As You Were (1) Aubrey Plaza (1) automatic for the people (1) Aviary (1) aztállítom (1) Azt állítom (1) Az utolsó valcer (1) A dal ugyanaz marad (1) A Deeper Understanding (1) A Girl Like You (1) A lány akit szerettem (1) A létezés bizonyítékai. (1) A magyar labdarúgás változásai (1) A Man And The Blues (1) A Man Needs A Woman (1) A második félidőben ötöt rúgtok (1) a mozi eltűnése (1) a munka ünnepe (1) a nap dala (1) A nap dala (22) A Person Isnt Safe Anywhere (1) A Rainbow In Curved Air (1) A Saucerful Of Secrets (1) B.B. King (1) Babooshka (2) Baby in Blue Jeans (1) Baccara (1) Backstreet Boys (1) bakelit (1) Balaton (2) Balatonfüred (1) Bálint László (1) ballad (1) Balland of a Thin Man (1) Balogh Dániel (2) banda (1) Baranyai Gergely (1) Barbie Girl (1) barokkpop (4) barokkrock (1) baroquepop (1) baroquerock (1) Baróti Lajos (1) basszugitár (1) basszus (1) Bat For Lashes (1) BB King (4) beat (5) beat-korszak (3) Beatles (7) beatles (1) Beatrice (3) bebop (2) Beck (2) Bee Gees (1) Beggars Farm (1) Belle of the West (2) Benkő László (1) Benny Andersson (1) Bent Knee (1) Berlin (2) berlini fal (1) beszélgetés (2) Beszélgetés egy érdekes emberrel (2) Beth Hart (1) Betty Harris (1) Be the Cowboy (1) Big Thing (1) Bikini (1) Billy Cobham (1) Billy Corgan (1) Billy Gibbons (1) Billy Preston (1) Bill Ward (2) Bill Wyman (1) Birgmingham (1) Birmingham (1) Björk (1) Björn Ulvaeus (1) Black Bear (1) Black Celebration (1) Black Sabbath (5) Black Velvet (1) Black Winds Howlin (1) Bleed Like Me (1) blog (4) Blog (2) Blondie (3) Blue (2) blues (19) blues-rock (4) Blur (1) Bobbie Gentry (1) Bobby Byrne (1) Bobby Timmons (1) Bob Dylan (3) Bob Ezrin (1) bob mould (1) Bodonyi (1) boldog szülinapot (2) Bonanza Banzai (1) Boney M (1) Bonnie Tyler (1) Bono (1) Bono Vox (1) boogie (1) boogie-woogie (1) boogie woogie (1) Borsfölde (1) Boy (1) Bozo (1) Boz Scaggs (1) Brainbox (1) Bravo (1) Breathing (2) Brenda Lee (1) brian eno (1) Brian Jones (1) Brian Molko (1) brit (2) Britney Spears (1) britpop (2) brit invázió (2) Bródy (1) Bronski Beat (1) Brooklyn (1) Brotherhood Of Man (1) Brother Lous Love Colony (1) Bruce Springsteen (2) Bruno Mars (1) búcsúturné (1) Budapest (3) Buddy Guy (1) Buddy Joe (1) Bud Spencer (1) Bud Spencer-Terence Hill (1) Bulgária (2) Bull (1) Buri (27) Bush (1) Butchers Tale (1) Butch Vig (1) Camélia Jordana (1) Camouflage (1) Campus (1) Canned Heat (1) Canterburyi Szcéna (1) Cape Cod Kwassa Kwassa (1) Captain Jack (1) Carole King (1) Carry Fire (1) Cassie Taylor (1) Cass Elliot (1) Ca Ira (1) Céline Dion (1) chaka chaka (1) Chameleons (1) Charles Bradley (1) Charles Mingus (1) Charlie Watts (1) Charlotte Gainsbourg (1) Chelsea Wolfe (4) Cher (2) Chic (1) Chicago (1) Chicago Blues (1) Chick Corea (2) Childish Gambino (1) Chills & Fever (3) Chills and Fever (1) Chopin (1) Chop Suey (1) Chris Bilheimer (1) Chris Dreja (1) Chris White (1) Chuck Berry (1) classic (2) classic rock (2) clip (1) Cloudbusting (2) Coco Jambo (1) Colin Blunstone (1) collage rock (1) Columbia (1) Commodores (1) Common as Light and Love Red Valleys of Blood (1) concept album (1) Concerto Records (1) Condemnation (1) Cooked Rain (1) cool-jazz-pop (1) Coolio (1) country (2) Courtney Barnett (1) Courtney Love (1) Courtney Swain (1) Cousins (1) Coverdale Page (1) Crazy Train (1) Cream (3) cream (1) Creedence Clearwater Revival (1) crime (1) Crooked Rain (1) Cserháti Zsuzsa (1) CSNY (1) Cure (1) Czóbel Béla (1) D.A.F. (1) dal (3) Daliás idők 1993 (1) DAMN. (2) dance punk (1) dance rock (1) Dandelion Seeds (1) dandy (1) Danelectro (1) Danielle Nicole (1) Dani Wilde (1) dark (1) dark wave (2) dark wawe (3) Darlin Dont Leave Me (1) Daron Malakian (1) Dat Dere (1) Dave Davies (1) Dave Fielding (1) Dave Gahan (1) Dave Mason (1) david bowie (3) David Bowie (8) David Byrne (2) david byrne (1) David Byron (1) David Coverdale (2) David Gilmour (9) David Marks (1) David Myers (1) Davis Bowie (1) Daydream Nation (1) Dazed and Confused (1) Da Ba Dee (1) Dead Magic (1) Debbie Harry (1) Debüt (1) Deeper Understanding (1) Deep Purple (5) Deep Record Store (1) dekadencia (1) Depeche Mode (6) Derek and the Dominos (1) Derek Trucks (1) détári (1) Détári (2) Diamond (1) Diamond Life (1) Diana Ross (1) Dig It (1) díjátadó (1) Dinosaur Jr. (1) Diogenidész (6) disco (1) diszkó (1) Divide (1) Donna Summer (1) Dont Cry (1) Dont Fall (1) doors (2) Doors (1) dope calypso (1) Dr. John (1) Dreaming (2) Dreams (1) Drive Your Car (1) drugs (1) Dschinghis Khan (1) Duffy (1) Duke Erikson (1) Duran Duran (11) Dürer Kert (2) Earth (1) Earth and Fire (2) Earth Wind and Fire (1) East (2) Echo and the Bunnymen (3) Echo and The Bunnymen (3) Eddie (1) Eddie Kramer (1) Edie Brickell (2) Edwyn Collins (1) Ego Brain (1) együttes (1) Eiffel 65 (1) Either Way I Lose (1) Ekseption (1) Eleanor (1) electronic rock (1) electro swing (1) elegant gypsy (1) elektromos blues (1) elektronika (1) elektronikus zene (1) elemzés (1) Elis Comin (1) Eli and the Thriteenth Confession (1) Ella Fitzgerald (1) Ellie English (1) előadó (1) előzmények (1) ELP (2) Elvis (1) Elvis Costello (1) Elvis Presley (1) Emerson Lake and Palmer (4) Emma Stone (1) Empty Walls (1) Én (1) ének (2) énekes (3) énekesek (2) énekesnő (5) Ennio Morricone (1) eno (1) EP (3) eper97 (7) EPER Rádió (7) Erasure (1) Eric Burdon (2) Eric Burdons War (1) Eric Clapton (4) Ernest Day (1) Eruption (2) Espanol 1982 (1) esszé (1) Esterházy Márton (1) Etta James (2) Eurythmics (2) év (1) évek (10) Evening of Light (1) Everything Not Saved Will Be Lost - Part 1 (1) éves (3) évforduló (1) Exiter (1) experimental (1) Ezra Koenig (1) ezüstcipő (1) Ez nekem magas (1) Fab Four (1) Fantastic Negrito (1) Father John Misty (2) Fats Domino (1) Fazekas (2) Feel It Still (1) fekete (1) Fekete medve (1) fellépés (1) feltámadás (1) Fernando Perdomo (1) fiatal (1) film (5) filmajánló (2) filmek (7) filmszinház (1) Fiona Apple (2) Fire (1) First Sight (2) fish guitar (1) FKA Twigs (1) Fleetwood Mac (1) Florence (2) Flowers in the Rain (1) Flying Microtonal Banana (1) Foals (2) foci (3) Focus (1) folk (2) folk rock (1) folyóirat (1) főoldal (132) Foo Fighters (2) fordítás (1) Foster The People (1) fotóművészet (5) found a job (1) Fradi (2) francia (1) Franz Ferdinand (1) free jazz (1) független film (1) funky (1) funzine (1) funzone (1) Fun House (1) futball (2) Future Past (1) fuzz (1) fuzz folk (1) Gabriella (1) galéria (1) Gangstas Paradise (1) Garaba (1) garage rock (7) garázsrock (5) garázs pop (1) Garbage (2) Gary Numan (1) Geezer Butler (2) Genesis (4) George Harrison (5) Gered Mankowitz (1) Get Lost (1) Ghost (1) Gibson (1) Gimme Danger (1) Gimme Shelter (1) Ginger Baker (1) Giorgio Moroder (1) gitár (5) gitárhősök (1) gitárosok (1) gitáros pózok (1) gitárszóló (3) glam rock (1) Gloria Gaynor (1) Göd (1) Golden Earring (1) Gold Dust Woman (1) gond soundz (1) Gone For Good (1) gonzó (1) goth (1) gótika (1) Gotye (1) Graceland (1) Grace Slick (5) Graham Coxon (1) Grammy (1) grammy (1) grave (1) Greg Lake (3) Greta van Fleet (1) Group 1850 (1) grunge (5) guitar solo (2) guns n roses (1) Guns N Roses (1) gyász (1) Győr (1) győri csoda (1) hajó (1) halál (1) Hamburger Concerto (1) hammond orgona (1) hanglemez (1) hangverseny (1) Harakiri (1) hard (1) hardcore (1) hard bop (2) hard rock (4) hatvanas (6) hatvanas évek (1) hatvankilenc (1) Hawkwind (1) hazai (1) Ha én szél lehetnék (1) Heart Of Darkness (1) Heart of Glass (1) Heaven 17 (1) Heaven Street Seven (1) Heaven Up Here (1) heavy metal (1) Hegyi Hill Zoltán (1) Hello I Love You (1) Hello Stranger (1) Helmut Newton (1) Hercege (1) Here Today (1) Herman Brood (1) heroes (1) hetvenes (4) hetvenes évek (6) hetvenöt (1) Hey You (1) He Did It (1) High as Hope (1) hip-hop (1) Hiperkarma (1) hippi (4) Hippikiller (1) hippikorszak (2) hippi korszak (4) hipszter (1) hip hop (2) Hiro Nahita (1) Hiss Spun (1) His Wild Romance (1) hit (1) hobbi (1) Hobo (2) Hocus Pocus (1) Hold Back the Rain (1) Holland (1) holland (1) Hollandia (1) Hollywoodi Reneszánsz (1) hollywood pop-jazz (1) Holokauszt (1) Honvéd (1) Hounds Of Love (2) house (1) Houses of the Holy (1) Howlin Wolf (1) Hugh Masekela (1) Humble (1) Hungry Like The Wolf (1) Hunter (1) hüsker dü (1) Hüsker Dü (1) huszonöt (1) Hypnotize (1) Ian Anderson (1) Ian Gillan (1) Ian McCulloch (2) ian mcCulloch (1) Ian Stewart (1) Idegen a cowboyok közt (1) időrabló (1) Iggy Pop (1) iggy pop (1) Illés (2) Illy Tamás (2) Im A Fool For You (1) Im Coming Home (1) Indeed (1) indie (5) indie folk (1) indie pop (3) indie rock (4) indusztriális (1) interjú (3) Interpol (1) in an aeroplane over the sea (1) In C (1) in memoriam (1) In The Aeroplane Over the Sea (1) In utero (1) irapuato (1) Irapuato (1) Iraq (1) írek (1) Irita Pai (1) Iron Butterfly (1) Iron Man (1) Isle of Wight (1) Isten (1) István a király (1) Is This The Life We Really Want (1) Is This the Life We Really Want (1) Is This the Life We Really Want? (1) ITATOTS (1) It Might Get Loud (1) Ivan and the Parazol (1) Izland (1) I am Ozzy (1) I Cant Get No (1) I Cant Quit The Blues (1) I Need Somebody (1) I Put A Spell On You (1) I Say A Little Prayer (1) I Wanna Be Your Dog (1) I Want It That Way (1) Jack Bruce (4) Jack White (3) Jade Bird (1) James Carr (1) James Corden (1) James Williamson (1) Jam On A Monday Morning (1) Janes Addiction (1) janes addiction (1) jane birkin (1) jangle pop (1) Janis Joplin (5) Jan Akkerman (2) Japan (1) jazz (8) jazz-pop (2) jazz fusion (2) jazz pop (1) Jean-Michel Jarre (1) Jean-Pierre Rampal (1) Jefferson Airplane (2) Jeff Beck (3) jeff mangum (1) Jeff Mangum (1) Jehtro Tull (1) Jerney Kaagman (1) Jethro Tull (3) Jézus (1) Jimi Hendrix (3) Jimmy Page (8) jimmy page (1) Jim Capaldi (1) Jim McCarty (1) Jim Morrison (2) Joan Jett (1) Joe Cocker (2) Joe Massot (1) Johnny Marr (1) John Bonham (3) John Carder Bush (1) John Coltrane (1) John Dolmayan (1) john lennon (1) John Lennon (5) John Lever (1) John McLaughlin (2) John Paul Jones (4) john paul jones (1) Jolene (1) Joni Mitchell (1) Josh Homme (2) Joy Division (2) joy division (1) jubileum (1) jublieum (1) Julia Holter (2) July (1) Justin Hayward (1) Jymie Merritt (1) Kaiser Chiefs (1) Kalandra fel (1) Kamasi Washington (1) Kansas (1) káptalanfüred (1) Kasabian (1) Kashmir (1) Kate Bush (10) Kati és a Kerek Perec (1) KC & The Sunshine Band (1) keith flint (1) Keith Relf (1) Keith Richards (2) Kendrick Kamar (1) Kendrick Lamar (1) képek (1) képzőművészet (6) Kerepesi Abigél (1) kertmozi (1) kétezres évek (1) kétnyakú gitár (1) Két Bus (1) kilencvenes (4) kilencvenes évek (3) Kill My Baby Tonight (1) Kill or Be Kind (1) Kill Rock and Roll (1) kim gordon (1) King Crimson (3) King Gizzard & The Lizard Wizard (1) King Krule (1) Kiprich (1) kislemez (4) Kispál és a Borz (2) Kiss Laci (1) Kiss Me! Kiss Me! Kiss Me! (1) klasszikus (2) klasszikus punk (1) klasszikus rock (5) klasszikus zene (1) Klinika (1) klip (2) Know Your Meme (1) Kóbor (1) Kodak ektar100 (1) Kohézió Alkotóműhely (1) kommunisták (1) komolyzene (1) koncepcióalbum (1) koncert (9) koncertek (1) koncertfilm (2) koncertkritika (2) Koncz Zsuzsa (1) Kool & The Gang (1) körkérdés (1) körkérdés a KULTÚRÁRÓL (1) kortárs (4) kortárs magyar (2) kortárs zene (16) köszöntő (1) Kovács Ferenc (1) Kovács Feri bácsi (2) Kovács Kálmán (1) Kovács Kati (1) Kovács László (1) közepes év (1) kraftwerk (1) Kraftwerk (2) krautrock (2) kritika (22) külföldi (1) Kultúra VAN itt (1) Kvantum Records (1) Kwassa Kwassa (1) L.A. Witch (1) labdarúgás (1) Lady Soul (1) Lana Del Rey (1) lap (1) Larkin Poe (2) Larry Coryell (4) Larry Coryells 11th House (1) larry Mullan (1) Last Chance on the Stairway (1) latin (1) latin jazz (1) Laura Nyro (2) Lawrence Ferlinghetti (1) Lay It Down (1) lázár (1) lazarus (1) La La Land (1) LCD Soundsystem (3) Leave Me Alone (1) Led Zeppelin (16) led zeppelin (1) Lee Morgan (1) legjobb (6) legjobb albumok (2) legjobb dalok (1) legjobb lemezek (4) legrosszabb (1) lemez (6) lemezbolt (1) lemezborító (1) lemezei (2) lemezek (1) lemezkritika (4) Less Than Human (1) Les Pattinson (1) Les Paul (1) Letting You Go (1) Let It Be (2) LGT (2) Liam Gallagher (1) Ligeti Nagy Tamás (1) Lily Allen (1) Linda Ronstadt (1) Lionheart (2) listák (1) Listen to This (1) Liszt Ferenc (1) Lita Ford (1) liverpool (1) liverpool fc (1) live aid (1) Livin La Vida Loca (1) lo-fi (3) London (2) Lonely Hearts Club (1) Lonely in Your Nightmare (1) Lorde (1) Lost Myself (1) Los del Rio (1) Louis Armstrong (1) Love is Mind (1) Love Letters (1) low (1) LP (3) lp (1) LSD (1) Lucy (1) M79 (1) Macarena (1) Mac Demarco (1) Madison Square Garden (1) Madonna (1) magazin (2) magyar (11) magyaralter (1) Magyarország (4) magyaros stílus (2) magyar alternatív (1) magyar foci (3) magyar foci 1981-1983 (1) magyar foci 1984-86 (1) magyar labdarúgás (2) magyar new wawe (1) Magyar Újhullám (1) Magyar Underground (1) magyar zene (5) Mahavishnu Orchestra (2) május 1. (1) Mama (1) Mamiya RB67 (1) Maradona (1) Marco Rossi (1) Marczell Miki (1) Marczell Miklós (1) Marczell Miklós Tanár Úr (1) Marilyn Monroe (1) Mariska (1) Mark Burgess (1) mark hollis (1) marquee moon (1) Martin Gore (1) Martin Scorsese (1) Martos Győző (1) második (1) Második Brit Invázió (1) második brit invázió (1) Mastodon (1) Matthew Moore (1) MC5 (1) Meddle (1) Még élünk (1) Meg White (1) Melissa Etheridge (1) melodráma (1) memento (1) Memorial Beach (1) Merrie Land (1) Mért nem váltotok (1) Mészöly Kálmán (1) metál (2) Metro (1) mexikó86 (1) Mexikó 86 (1) Mezey doktor (1) Mezey György (1) Mezmerize (1) Michael Chapman (1) Michael Lindsay-Hogg (1) Michael McLure (1) Michael W. Watkins (1) Michelle Philips (1) Mick Abrahams (1) Mick Jagger (1) Mick Taylor (1) Middlemist Red (1) middle america (1) miért beteg a magyar foci (1) Mike Oldfield (1) Miles Davis (7) minimalizmus (1) Minuteman (1) Mirror Traffic (1) Mississippi (1) Missouri (1) Mitski (1) Mit Dir (1) MLSZ (1) Moanin (1) modális jazz (1) modern (1) modern blues (1) modern jazz (1) Modern Life is Rubbish (1) Money (1) Monkeyland (1) Monterey (1) monterey pop (1) More (1) More Songs About Buildings and Food (1) Morissey (1) Morrissey (1) Most (1) Mother (1) Mothers Little Helper (1) Move (1) Move On Alone (1) Moving (1) Mozart (1) mozi (1) Mr. Crowley (1) Mr. President (1) MTK (2) MTV (2) Muddy Waters (3) munka (1) murder (1) Murmur (1) Muse (1) musicland (1) Music For The Masses (1) művész (1) művészet (1) My Clown (1) My Heart Will Go On (1) My Own Way (1) My Sunday Feeling (1) N.W.A. (1) Nadine Shah (1) Nagylemez (13) nagylemez (4) Nagylemez Blog (26) Nagylemez Blog 2019 (2) Nagylemez Blog Kohézió Alkotóműhely (1) Nagy Ádám (1) Nagy Antal (1) Nah neh nah (1) Nancy Sinatra (1) Nancy Wilson (1) Napoleon XIV (1) Neal Schon (1) nederbeat (1) nederpop (1) negyven (1) Neil Young (3) német (1) neo-new wawe (1) Neon Music (1) Neoton Família (1) neutral milk hotel (1) Never For Ever (2) Never Marry a Railroad Man (1) New Bohemians (1) New Musical Express (1) New Order (1) New Religion (1) New Renaissance (1) New Romantics (1) new wave (14) New Wave (2) new wawe (2) New York (1) Nick Mason (2) Nick Rhodes (1) Nico (2) Night Full of Tension (1) Nina Hagen (2) nincs basszus (1) Nirvana (2) NME1981 (1) NME 1981 (1) Nobody (2) női előadók (1) nőnap (1) Nothings Scocking (1) Nothing Feels Natural (1) Nova Collective (1) Nowhere Man (1) No Shame (1) NSZK (1) nu metal (1) NWA (1) Nyíl (1) Nyilasi (2) nyolcvanas (4) Oasis (1) October (1) Odessey and Oracle (1) Oh Comely (1) OMD (1) Omega (3) omega (1) On An Island (1) Oops!... I Did It Again (1) örmény (1) Osbourne (1) Otis Rush (1) Ottawan (1) ötvenes (3) ötvenes évek (1) ötven éves relikviák (3) Oxford Comma (1) Ozzy (2) Ozzy Osbourbe (3) P.Mobil (1) Paint It Black (1) pajor tamás (1) pálya (1) Paper Tigers (1) Paranoid (2) Parov Stelar (1) Parquet Courts (1) party (1) Patti Smith (2) Pat Benatar (1) Pat Metheny (1) Paulusz Kristóf (5) Paul Butterfield (1) Paul McCartney (5) Paul Rodgers (1) Paul S. Denman (1) Paul Simon (1) pavement (1) peace (1) Peach (1) Pearl Jam (2) pedal (1) példányszám (1) Penetration (1) People Get Ready (1) Pepperland (1) Peter Clifton (1) Peter Grant (1) Pete de Freitas (1) Pete Townshend (1) Petőfi Rádió (1) Pet Shop Boys (1) PFM (1) Phil Spector (1) Physical Graffiti (1) piac (1) pink floyd (1) Pink Floyd (15) Pink Guy (1) pixies (1) PJ Harvey (8) Planet Caravan (1) Please Dont Be Dead (1) Pleasure And Pain (1) podcast (31) Pollinator (1) Pölöskei (1) Polygondwanaland (1) pop (8) pop-rock (1) popular music (1) popzene (1) pop music (1) Porcupine (2) Porcupine Tree (1) Portugal. The Man (1) post-punk (4) post-punk revival (1) post-rock (1) postpunk (1) post punk (2) poszt-újhullám (1) posztpunk (10) power pop (3) Presence (1) Presser (1) Priests (1) Prince (3) Prodigy (1) prog (1) progresszív (6) progresszív metál (1) progresszív rock (12) Promise (1) proto punk (2) psychedelic (2) psych rock (1) pszichedelikus (13) pszichedelikus rock (6) punk (12) PUNK IS DEAD (1) Pure Comedy (1) Putin (1) qtosa (1) Queens of the Stone Age (2) Quimby (1) R.E.M. (5) r.e.m. (1) Rab (1) Rába eto (1) rád (1) Radar Love (1) radio (1) rádió (3) Radio/Video (1) Radio KAOS (1) Ramones (1) Randy Newman (1) Randy Rhoads (1) Rangle Life (1) rap (2) Ravi Shankar (1) raw power (1) Ray Charles (1) ray manzarek (1) Real Emotional Trash (1) Record Store Day (2) Red Hot Chili Peppers (2) Reg Smithies (1) rem (2) REM (1) Remember A Day (1) reneszánsz (1) rest in peace (1) Return To Forever (2) reunion (1) reuters (1) Revenga (1) revival (1) rhythm and blues (1) Ricky Martin (1) Rick Wright (2) Ride (1) Rid Of Me (1) Ringo Starr (4) Rio (3) rip (1) Ripple Soul (1) Ritchie Blackmore (2) rnb (1) Roadrunner (1) Robben Ford (1) Robbie van Leeuwen (1) Robbie van Leuwen (1) Robert Görl (1) robert moog (1) Robert Plant (9) robert plant (2) Robert Schneider (1) Robert Smith (1) rock (37) rockabilly (1) rockumentaries (4) rockzene (5) rock and roll (5) Rod Argent (1) Roger Waters (5) roller diszkó (1) Rolling Stones (3) romantika (1) Ronnie Hawkins (1) Ronnie Wood (2) Ron Asheton (1) Roscoe Mitchell (1) Rostam Batmanglij (1) rothadás (1) Roxy Music (2) Roy Buchanan (1) RSD (1) Rubberband Girl (1) Ruby Tuesday (1) Run (1) Runaway (1) Running Up That Hill (1) Ruzsonyi Gergely (2) Ruzsonyi Geri (2) Sade (4) Sade Adu (1) Sade Sanchez (1) Sallai (1) Samantha Fish (5) Sam Andrew (1) Santana (5) Sántha Lőrinc (1) sárga tengeralattjáró (1) Satisfaction (1) Sat In Your Lap (1) Saucerful of Secrets (1) Save a Prayer (1) Saville Road (1) Saving Us (1) Scott Kannberg (1) Script of the Bridge (1) Script pf the Bridge (1) Search and Destroy (1) Second Skin (1) Serj Tankian (2) Seven and he Ragged Tiger (1) Seven Secrets (1) sex (1) Sex Is Not The Enemy (1) Sex Pistols (1) SG (1) Sgt. Peppers Lonely Hearts Club (1) Shake Em On Myself (1) Shakin (3) Shape Of You (1) Sharon (1) Shavo Odadjian (1) Sheep (1) Shes A Rainbow (1) Shes On My Mind (1) She Said (2) shiggy (1) Shiggy (1) Shirley Manson (1) Shocking (1) Shocking Blue (3) shoegaze (1) Siamese Dream (1) Silver/Lead (1) Silver Rider (1) Simon and Garfunkel (1) simon le bon (1) Simple Minds (1) Sinatra (1) single (1) Sing Street (1) Siófok (1) Siouxsie and the Banshees (1) Sky Is Over (1) Slanted and Enchanted (1) Sleep Well Beast (1) slégerek (1) Sllik (1) Slowdive (2) Smashing Pumpkins (2) Smash Mouth (1) Smooth Operator (1) SOAD (1) Soft Cell (1) Solange (1) Soldier Side (1) Solution (1) Some Great Reward (1) Songhoy Blues (1) Songs of Faith and Devotion (1) Song of Faith and Devotion (1) Sonic Youth (1) sonic youth (2) Sötétség (1) soul (5) soul-blues (1) Souvlak (1) Spaceman 3 (1) space rock (2) spandau ballet (1) Spandau Ballet (2) spanyolországi VB (1) Sparkle Hard (2) Spice Girls (1) Spiral Stairs (1) Spirit of Eden (1) sport (4) St.Vincent (1) St. Vincent (1) Stairway to Heaven (2) Steal This Album (1) stephen malkmus (2) Steven Wilson (1) Steve Cropper (1) Steve Hackett (1) Steve Marker (1) Steve Walsh (1) Steve Winwood (1) Stevie Nicks (2) Stikli (1) Stooges (1) Straight Outta Compton (1) Stranger Things (1) Stronger than Pride (1) Stuart Matthewman (1) Styx (1) St Vincent (1) Suite-Pee (1) Summer Babe (1) Sun Kill Moon (1) SuperBowl (1) Supersister (1) surf rock (1) Suzi Quatro (1) Sweetest Taboo (1) Sweet Dreams (1) Syd Barrett (2) Synchronicity (1) System Of A Down (3) Szabó Gábor (1) szaksajtó (1) szamizdat (1) Szentes (1) szerelem (1) szinti-pop (3) szintipop (3) szitár (1) Szita János (12) szita jános fényképész (11) Szita János fotográfus (1) Szita János fotóművész (1) szombat (1) Szörényi (1) Szörényi Levente (1) Szűcs Judit (1) születésnap (10) szülinap (6) Taiwan Housing (1) talk (2) talking heads (2) Talk Talk (1) talk talk (1) Tandori Dezső (1) tandori dezső (1) Tangerine Dream (1) tarajos sül (1) Taródi Luca (1) Tatabánya (1) techno-avantgárd (1) techno-avantgarde (1) techno-pop (1) tekerőlant (1) Telecaster (1) television (1) Tell Me How You Really Feel (1) templom (1) Tentative (1) teológia (1) Terence Hill (1) Terry Riley (1) Thats What I Like (1) Thelonious Monk (1) These Days (1) The Animals (3) The Arctic Monkeys (1) the band (1) The Band (1) The Beatles (6) the beatles (1) The Big Beat (1) The Chameleons (1) The Chauffeur (1) The Claypool Lennon Delirium (1) The Creator (1) the cure (1) The Cure (4) The Cutter (1) The Dark Side of the Moon (1) The Dear Hunter (1) The Detective (1) The Directors Cut (1) The Doors (3) The Eagles (1) The Edge (1) The Eleventh House (1) The Final Cut (1) The Firm (1) The Fortune Teller (1) The Good The Bad & The Queen (2) The Guess Who (1) The Hives (1) The Human League (1) The Jacksons (1) The Jam (1) The Jazz Messengers (1) the jicks (2) the Joshua Three (1) The Keeymen (1) The Kick Inside (2) The Killers (1) The King of Carrot Flowers (1) The Kinks (1) The Kooks (1) The Last Time (1) The Last Waltz (1) The Love Cats (1) The Man With A Child In His Eyes (1) The Man with the Child in His Eyes (1) The Marble Index (1) The Mars Volta (2) The Mission (2) The Moon (1) The Move (1) The National (2) The Ooz (1) The Piper at the Gates Of Dawn (1) The Police (1) The Pros and Cons of Hitch Hiking (1) The Queens Of the Stone Age (1) The Queens Of The Stone Age (1) The Queen Is Dead (1) The Red Shoes (2) The Reign of Kindo (1) The Replacements (1) the replacements (1) The Rolling Stone (1) The Rolling Stones (4) The Same Old Attraction (1) The Sensual World (1) the smiths (2) The Smiths (1) The Song Remains the Same (3) the stone roses (1) the stooges (1) The Strokes (2) The Underside of Power (1) The Velvet Underground (2) The Violent Femmes (1) The Visitors (1) The Wall (1) The War On Drugs (2) The Weather Girls (1) The Wedding Album (1) The Wedding List (1) The Weeknd (1) The White Stripes (2) The Who (1) The xx (1) The Yardbirds (2) The Zombies (2) This Is America (1) This Was (1) Thom Yorke (1) Thundercat (1) Thursdays Child (1) Time Is On My Side (1) Time magazin (1) Time of the Season (1) Tim Bowness (1) Tina Turner (3) Tindersticks (1) tom wolfe (1) Tonite (1) Tony Iommi (3) Tony Richmond (1) TOP10 (13) toplisták (30) Tori Amos (1) Törő (1) Tőrőcsik (1) Törőcsik (1) Toxycity (1) Traffic (4) trans-europe express (1) trans global (1) trip hop (1) trombita (1) Trombitás Frédi és a rettenetes emberek (1) True (1) true (1) truman capote (1) Two Door Cinema Club (1) Tyler (1) U-Fig (1) u2 (1) U2 (5) Úgy legyen (2) újhullám (19) Újpest (2) újromantika (4) újság (1) új hullám (4) Új Hullám (2) Új Reneszánsz (1) Új Romantika (4) új romantika (1) UK (1) Ultra (1) Ummagumma (1) underground (2) Under Blackpool Lights (1) Universe (1) unplugged (1) Untitled (1) Up The Down Escalator (1) Uriah Heep (1) USA (1) Us and Them (1) US Girls (1) utcazene (1) Úton (17) Üvegtörők (1) válogatott (1) vampire weekend (1) Vampire Weekend (2) Vandenberg (1) Vangelis (1) Van Morrison (2) Váradi (1) Varázsfuvola (1) Varga József (1) Vasárnapi Koktél (1) Vasas (1) Vaya con dios (1) vb (1) Veblen Death Mask (1) Venom and Faith (1) Venus (1) Verebes József (2) verebes józsef (1) Veres (1) Veres Mariska (2) Vér Peti (2) Victoria Smith (1) videó (1) videoklip (5) videóklip (1) Videoton (2) Videoton UEFA-Kupa (1) videoton uefa kupa döntő (1) View From A Hill (1) Vijay Iyer Sextet (1) világbajnokság (1) Világ ifjúság (1) vilent femmes (1) Villains (2) Villangó Veronika (3) vintage rock (1) vinyl (3) Vinyl Cafe (1) Violator (1) violent femmes (1) Violent Pornography (1) Visage (1) Volt (1) VOLT (1) Volt magazin (1) Walcott (1) Walter Trout (1) Wan2 (1) Wanda Jackson (2) Wannabe (1) Wanted (1) War (1) war1983 (1) War Pigs (2) Watch It Die (1) Wave Music (1) Wayne Shorter (1) Weezer (1) We Love You (1) Whats Up (1) What Does Anything Mean? Basically (1) What God Wants (1) Why Do You Love Me (1) Why Should I Love You (1) Wig Out At Jagbags (1) Wild Heart (1) Willi Orbán (1) Will Sergeant (1) Wire (2) wire (1) Wish You Were Here (1) Wolfgang Amadeus Mozart (1) woman tone (1) woodstock (1) Woodstock (3) Would You Fight For My Love? (1) Wow (1) Wuthering Heights (2) XTC (1) Yazoo (1) yehudi menuhin (1) Yellow Submarine (1) Yes (3) Your Love is King (1) You Cant Go (1) You Can All Join In (1) You Got My Mind Messed Up (1) zabriskie point 1970 (1) Zakk Wylde (1) Zalatnay (1) zenei (2) zeneipar (1) zenei podcast (1) zenetörténet (66) Zooropa (1) Zsigmond Vilmos (1) Zubin Mehta (1) Zweisten (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása