DURAN DURAN - RIO (1982)

2018. május 16. 23:22 - SZJ75

Egy új zenei világ

   1982. május 10. a világtörténelem szempontjából lehet, hogy nem fontos nap, de a popkultúra felől nézve biztosan. Ezen a napon jelent meg a Duran Duran Rio című nagylemeze, amely megkerülhetetlen a rock 1950-es évek elejétől íródó történetében.r-494629-1255369361_jpeg.jpg

duran_duran_2.jpg

 

Egy kis történelem

    Az 1973 óta tartó gazdasági válságából az Egyesült Királyság 1982-re, a falklandi háborús események következményeként lassan, de biztosan kezdett kilábalni. Az 1976-os punk-robbanás a történelmi, gazdasági mélypont következménye volt, ami viszont 1979-re elvesztette erejét, hangja megcsorbult. A fiatalok viszont mégiscsak szerettek volna valamiféle jövőt, és nem egész életükben punk hangversenyekre járva három akkordos zenéket hallgatni. A PUNK IS DEAD mottó teljesen igaz, legalábbis 1979-ben. Egyszer mindenkiből „dandy” lesz, vagy ha nem, akkor Iggy Pop.

        A terep tehát készen állt egy új zenei világnak, amelynek jelei már 1978-ban mutatkoztak, ez volt az:

ÚJ HULLÁM

      1980: Angliában a változás éve, nemcsak politikai szempontból, hanem a zene is új irányokba indult. Az új hullám betört a kulturális életbe (Üvegtörők, angol film, 1980) és a hatalom átvételére készült, ami 1983-ra meg is történt. Az igazi változás a zenében zajlott le. Ennek az új hangnak, amit a szaksajtó csak Új Hullámnak nevezett el, az egyik zászlóshajója a Duran Duran volt.

      1980-ra alakult ki a híres öt tagú felállás. Az első nagylemezük (Duran Duran, 1981) már megmutatta, hogy valami egészen új dolog van készülőben, amely remekül beérett az 1982-es, második, Rio albumra.

2f5521222587ff965d59e90338259e92.jpg                                                                           1980. Rum Runner Klub, 

Miben rejlik ez az újdonság, frissesség?

    Először is hangszerelésben a '80-as évekre a szintetizátorok gyors fejlődésnek indultak, melyet az új hullámos zenekarok rendkívül jól használtak ki, köztük Nick Rhodes is, aki megadta az alaphangját a Duran zenéjének, ugyanakkor mégsem váltak szinti-pop együttessé. A felállás: gitár, basszugitár, dob, mellé egy billentyűs. Tulajdonképpen teljesen hagyományos banda, azzal a különbséggel, hogy a Durannél sosem lóg ki semmi, nincsenek szólók, „csak” jól szól együtt az egész banda. Ezt a „közösségi szellemet” a későbbiek során is igyekeztek megtartani. A dalszerzés is együttes munka eredménye, nincs kiemelve senki, minden dalt öten jegyeznek.

  Az amerikai piacra az albumot újrakeverték, előtérbe helyezve a gitárt, így valamelyest rockosabb hangzást kapott, hiszen az amerikaiaknak így jobban bejött. Ebben az időszakban 1980-82 egyébként is igen unalmas volt az amerikai rockzene, vérfrissítésre volt szüksége, hasonlóan, mint 20 évvel korábban, 1964-ben. Így az album 1982 novemberében megjelent az Egyesült Államokban is.

nick-rhodes-emi-records.jpg                                      Nick Rhodes 1982-ben, Roland-Jupiter- 8 szintetizátort használt

   A muzsikájukban rengeteg zenei hatást ügyesen „tüntetnek el”, ezért nem váltak sosem eklektikus bandává, pedig nagyon is széles spektrumot jelenítenek meg dalaikban: funk, jazz, diszkó, Bowie, Roxy Music, Led Zeppelin, post-punk, sőt a '80-as évek elején még a kortárs Japan zenéje is visszaköszön.

    Simon Le Bon fura nyávogó hangja pedig egy korszak énekstílusát határozta meg. A lemezen nincs üresjárat, a kilenc dal mindegyike sajátos karakterrel bír.

 

1c9b6f9a49071fda69a9f578cfe5caa5.jpg

                                                                  Simon Le Bon 1982-ben, „nyávogás” magas fokon

   A Rio szövegeiben a legszembetűnőbb a punk, a '60-'70-es évek zenéivel ellentétben a világmegváltó vagy lázadó attitűd teljes hiánya jellemzi. Az egész lemezen végigvonul valamifajta hedonista, „nagypályás”, romantikus, arisztokratikus életérzés, ami egyáltalán nem foglalkozik a jelennel. A Földbolygó fiatal nagymenő angoloknak lett kitalálva és ők jól is érzik magukat a '80-as évek elején. Elég volt a hetvenes évekből. A Duran ezt az új szellemiséget teljesíti be második lemezével, és teszi ezt úgy, hogy mindeközben teljesen egyéni stílusban, eredeti hangon szólalnak meg. 1982-ben nincs retró, nem sírja vissza senki az előző évtizeded, a jövőbe tekint a fiatalság, az örömök világa felé, a Rio album ezen vágyaikat teljesen kielégíti. A Duran divatba hozza a '80-as éveket a '80-as években.

Magyarországi fogadtatás

     Mint minden, a Rio is csak később „tudott” befutni nálunk, ti. a NSZK zenei gyarmata voltunk, ott pedig a The Reflex slágerrel kerültek az érdeklődés középpontjába 1984 júniusában. Magam is akkor találkoztam először a muzsikájukkal. Az Ifjúsági Magazin (IM) 1982 szeptemberében írt a Rio nagylemezről néhány sort és annak nagy slágeréről a Hungry Like the Wolfról, illetve a Petőfi Rádió 1982 novemberében leadta a teljes lemezt. Akkor még nem jelentek meg a külföldi kiadók nálunk, lehetett minden jogdíjas muzsikát az éterbe küldeni és természetesen felvenni is. Így nálunk főleg az összefoglaló jellegű Arena (1984) koncertlemezzel robbantak be a köztudatba. A Duran Duran az 1984-85-ös év fordulóján egyértelműen a legnépszerűbb nyugati zenekar volt.

A videoklip zenekar

duran-duran-rio.jpg

                                                            Rózsaszín, Rio 1982. november 

 

1982-re fontos tényező lett a videoklip, tulajdonképpen zenét eladni mozgókép nélkül 1982-83-ra már nem lehetett. Aki nem csinált videót, az perifériára került. Az MTV uralma ebben az időszakban kezdődött és 1984-re meghatározó lett a piacon - egészen 2003-ig. A Duran Duran a videóőrületre jól ráérezve, ehhez az albumhoz hat klipet készített. Ebből a Rio és a Hungry Like The Wolf hozták el a totális áttörést. Divatot teremtettek és nagyon népszerűek lettek az Egyesült Államokban.

duran-duran-rolling-stone-cover.jpg

                                                          Rolling Stone Magazin címlap, 1984. február

Adatok: 

  Az Egyesült Királyságban 1982-ben az éves összesítésben az ötödik legtöbbet eladott lemez volt a Rio, 1983-ban pedig a huszadik helyen végzett. A Smash Hits magazin az év lemezének választotta az albumot, míg az év kislemeze a Save a Prayer volt, a Hungry Like The Wolf pedig a hatodik helyen végzett.

 

ALBUM:

UK original LP: EMI 3411

  1. Rio – 5:33
  2. My Own Way – 4:51
  3. Lonely in Your Nightmare – 3:50
  4. Hungry Like the Wolf – 3:41
  5. Hold Back the Rain – 3:59
  6. New Religion – 5:31
  7. Last Chance on the Stairway – 4:21
  8. Save a Prayer – 5:33
  9. The Chauffeur – 5:10

 

 

 

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagylemez.blog.hu/api/trackback/id/tr8613906990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

motoroskonyhaja 2018.05.17. 20:05:44

Wow, ez a poszt a nap fénypontja most nálam, köszönöm! Nagy Duran Duran fan voltam mindig (és vagyok a mai napig, pedig már ….. szóval mindegy, imádom a zenéjüket a mai napig). Az összes lemezük megvan bakeliten (igen-igen, még mindig).
Én a posztíró által datált (1984) Arena előtt is szerettem már a zenekart és ismertem a zenéjét. Érdekes, hogy -bár imádtam a Rio-t- az első és a harmadik lemezen is vannak -szerintem- jobb, és hangulatosabb nóták, persze ez teljesen szubjektív dolog :) Első lemez: Girls on film (a legjobb előadása az "As the lights go down" koncertfilmen van, megintcsak szerintem - YouTube-on elérhető!), Planet Earth, Careless memories, és igen a Tel Aviv, ami nem igazán sláger, de qrvára nagyon jó és hangulatos. A harmadik lemezen (Seven and the Ragged tiger) a Union of the Snake, a New Moon on monday, a Shadows on your side, és a Seventh stranger is kiemelkedő a Reflex mellett.

Most megyek, és megeszem a vacsorám, aztán azt hiszem nálam is kialszanak a fények, és a YouTube-on megnézem a koncertfilmet a tv-n :)

Jó poszt, örülök, visszarepített a fiatalkoromba, amikor még én is hosszú hajjal, arany karika fülbevalóval és melírozott séróval nyomultam, úgy 500 évvel ezelőtt :)
Valaki éhes? - ahogy kérdezték. Hát most az lettem, Köszönöm! :)

SZJ75 2018.05.17. 23:58:16

@motoroskonyhaja: nagyon jó, hogy még ilyen van, hogy 1984-előtt valaki szerette a Duran-Duran. Kiváncsi lennék melyik dal indított be vagy hol hallottál először róluk? Magyarország elég elzárt volt és lassan érkeztek meg a zenék. Hosszas keresés után találtam rá az IM lapban egy Duran-ról szoló írásra 1982 szeptemberében, a Rio-val kapcsolatban. Egyébként kezdetben; 1981-re gondolok, a Spandau Ballet első lemeze népszerűbb volt , mint a Duran első albuma itt Magyarországon. Arról legalább beszéltek és a rádió leadta 1982 januárjában, a Duran-ról semmit nem írtak.
A 1984-es turné, szerintem minden idők egyik legjobb koncert anyaga, a dalok jobban szólnak mint a nagylemezeken. Szerintem a első album és a Rio erősebb, mint a Seven and the Ragged Tiger, de az viszont jobban van keverve, nem szól olyan fémesen, hidegen. The reflex egyébként nem véletlen hagyták le az Arena-ról, mert koncerten nem szólt valami jól, kicsit erőtlen volt.
Jó koncert nézést! 80-as évek i love you, New Wave a legjobb! Yeeeeah!

motoroskonyhaja 2018.05.18. 20:17:33

Én a Planet Earth által fertőződtem meg, ha mondhatom így :) Jóval idősebb haverokkal lógtam kiskamasz koromban, és annak idején volt egy helyi menő videódiszkós (a Lala). A haverjaim vittek be a diszkójába. Ő rendszeresen járt a volt Nyugatnémetekhez, és onnan szerzett be (ki tudja hogyan) egy csomó videót. Nagyon menő videó diszkói voltak akkor (Szekszárdon). Ott láttam a Duran Duran Planet Earth számát, ami teljesen megfogott (mind a szám, mind a zenekar, mind a kinézet, a stílus). Ennek hatására kezdtem utána kutakodni a zenekarnak (nyaggattam, hogy szerezzen tőlük több videót, zenét, mert nagyon megfogott a zene hangulata, az életérzés). De pl. akkor láttam a Talk Talk Such a Shame, vagy a Bronski beat Smalltown boy számát is. Persze egyikből sem értettem egy kukkot sem, de olyan hatást tettek rám, olyan hangulattal bírtak már akkor is, hogy még ma is bizsergek ezektől a zenéktől....
Ennyi, nem több. A pesti Duran koncerten is ott voltam, ahol azért voltak gondok (beragadt zászlók, stb), a koncertjegyet azóta is őrzöm (kemény 400 Ft volt anno)
Jó volt tegnap megnézni a '84-es Arénát, 34 év után is fenomenális a látványvilág, és az előadás, kibeb*szott látványos és hangulatos az egész, és -szerintem- még mindig futurisztikusnak tűnik, pedig mikor volt már.... Emlékszem anno egy újságcikkre (talán IM-ben volt), 28 ezer üvöltő torok volt a címe. Ott elég sok kulisszatitok le volt írva a forgatásról.
New Wawe forever! Szerintem is!!!
Örülök, hogy vannak még hozzám hasonló elszánt '80-as évek rajongók! ;)