Valódi feltámadás, az ember Davis Jones számára

2017. december 24. 00:25 - SZJ75

Teológiai szemmel David Bowie: Lazarus (2016) videoklipje

  

A videoklip megjelenése: 2016. január 7.
A művész halála: 2016. január 10.

A 2016. január 10-én meghalt David Bowie a kortárs populáris kultúrának egyik legsokoldalúbb művésze. Utolsó megjelent dalában és videoklipjében megrendítő módon idézte fel a bibliai Lázár alakját.

Lázár: héber eredetű férfikeresztnév. Az El(e)azár név görög rövidüléséből, illetve ennek a latin Lazarus formájából származik, jelentése: Isten segített. A Bibliában, az Újtestamentumban a Lázár név Lukács és János evangéliumában szerepel. Lukács evangéliumában Jézus mint beteg koldust említi a példázatában. János evangéliumában Jézus barátjaként jelenik meg, akit Jézus feltámasztott a halálból 

„Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet.”(2Tim 1,10)

 

„Márta, az elhunyt testvére így szólt hozzá: Uram, már szaga van, hiszen negyednapos. 40Jézus azonban ezt mondta neki: Nem mondtam-e neked, hogy ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét?”(Jn 11,40)

    János evangéliuma szerint Lázár feltámasztása Jézus egyik legkiemelkedőbb csodája, jel volt, ténylegesen isteni cselekedet. Ez a csoda élete végső, lezáró cselekedete, amit közvetlenül halála előtt tett. Nyíltan megmutatkozik Isten keze. A mi jövőbeni feltámadásunk elő képmása.[1] Jézus visszahozta az életbe négy napja halott barátját, bizonyítva ezzel, hogy az ő hatalma felülmúlja az emberiség legnagyobb és legkönyörtelenebb ellenségének, a halálnak az erejét.

   A Golgota eseményéhez közeledve a tanítványoknak szükségük volt Jézus Messiás-i mivoltával kapcsolatosan egy olyan rendkívüli megerősítésre, mint ami Lázár feltámasztásakor történt. Az Atya hatalmat adott a Fiúnak élet és halál felett. Ebben a bibliai történetben a legfontosabb üzenet az emberek megmentése, s nem a megsemmisítése.

     Jézus maga az élet: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre" – mondja Jézus Mártának, Lázár nővérének.

    A zenét kísérő klip kezdőképeként egy félig nyitott antik szekrényt láthatunk, ahonnan egy fura alak (halál) leskelődik a kórházi ágyon fekvő, bekötött szemű Bowie, a szenvedő ember után. A következő jelenetben a szekrényből előjön a halál, aki most a beteg ágya alatt görcsösen mozog és megérinteni próbálja a haldoklót, kezei felfelé csúcsnak az ágyneműn a fekvő irányába. A dekadens hangulatot hideg, zöldes, sötét, alulexponált képek fokozzák. A dal nyitósora (Nézz fel ide, a Mennyben vagyok) azonnal sejteti, hogy haldoklásnak és a halálnak leszünk tanúi. A második sor (Sebeimet nem láthatod) egyértelmű utalás Bowie betegségére, amelyről a világ a Lazarus megjelenése után három nappal, január 10-én, az énekes-dalszerző halálakor szerzett tudomást.[2]

     James Martin: „A sebhelyeinket, azt gondolom, látni fogják a mennyben – Isten is. Mert semmi nem vész el Isten előtt. Örömmel fogad minket, a sebhelyeinkkel és mindennel együtt. Emlékezzetek vissza, amikor Jézus feltámadása után megjelent a tanítványoknak, megmutatta nekik sebeit, sebhelyeit. A Feltámadott magán és magában hordja emberségének látható és láthatatlan tapasztalatait.”

   Az ágyon fekvő Bowie arcát fásli takarja, szemei helyén két gombbal, ami a klip egyik legfontosabb motívuma (a zsidók a halottakat fehér lepelbe burkolták, kezénél és a lábánál összekötötték). A gombokon keresztül nem lát semmit, csak is a Jézusban bízhat, hogy szabaddá lesz a bűntől, a haláltól.

david-bowie-lazarus-vid-bed-2016-billboard-650.jpg
Még nem látok

  A Krisztussal való közösség megszabadít a haláltól. Túllátunk a halálon.[3] A gyolcsba bugyolált Lázár pólyája jelentheti, hogy viselője nem akar szembenézni az elkerülhetetlennel, továbbá korlátozottságot és kiszolgáltatottságot sugall. A korlátozottság benyomását erősíti a kétoldalt, az ágy alatt rögzített szűk takaró is Bowie testén, amely megakadályozza felemelkedését. A videó szokatlan, szabályos négyzetű képaránya - hagyományosabb, nyitottabb a ma már általánosan használt 16:9 képaránnyal szemben - korlátokat állít. Azt sugallja, hogy a szereplő már nem rendelkezik széles távlatokkal. A földi élet növekvő „kerítései” a haldokló testben egyre elviselhetetlenebbek. El kell fogadni az élet korlátozottságát, befejezettségét; ez a vég rendeltetett az ember számára. A kórházi ágyon magányosan vergődő alak valójában David Jones (ez Bowie születési neve), egy halandó ember, a szekrényből fekete-ezüst csíkos ruhában előlépő, megszállottan alkotó alteregó pedig David Bowie, a művész, kinek rengeteg maszkja volt hosszú pályafutása során. A következő versszakban énekel a múltjának egy szeletéből: Mikor New York-ba érkeztem, Úgy éltem mit egy király, majd összes pénzemet elköltöttem. Fiatalon, a sikerek csúcsán mindent megtehetett, önmagát királyként jellemzi, saját magát, alkotásait bálványozza. Belecsavarodott önmagába, mint általában a popkultúra sztrájai ebben az időszakban, ekkor még (70-80-as évek)  nagy hatása volt a fiatalokra a rockzenének és ezt a zenészek nagyon jól tudták. Az első parancsolatnak ezek a sorok teljes mértékben ellentmondnak. Minden pénzét felélte, mi másra, mint drogokra; két úrnak sohasem nem lehet szolgálni.

bowie_03_losangeles_1976.jpg
Két úrnak nem lehet szolgálni

  Utólagos lelkiismeretet gyakorol, tudja, hogy nem Istennek tetsző életet élt ebben az időszakban, ráadásul a drogok rabjává lett, abban kereste függetlenségét; a viszonyok és függőségek láncolata nélküli valamire való szabadságot. Folytatja szöveget: Míg a fenekedre rátaláltam vagy megtaláltalak téged.[4] Ez a sor, mint használati cikként, „seggdarabként” néz embertársára.  A 7. parancsolat: ne paráználkodj! - a következő, melyet Bowie múltjában megtalálunk ebben a időszakban. Az embereket csak, mint húsdarab úgy használata el a csúcson, mert megtehette, nem tartotta vissza semmi. A kábítószerek felszabadították, megszabadult önmagától is, teljesen parttalanná vált a számára a létezés. A drog és a művészet volt a meghatározó, minden embert, aki a közelében volt saját művészi ambícióinak vetett alá.

pusztítja a paráznaság az emberben az isten képet: a szabadságot, mert rabjává teszi és elvonja Krisztustól. A paráznaság másik megdöbbentő jele és következménye, hogy még több bűnt termel.” (Ravasz László)

 

   A bűnöktől kér szabadulást, a múltban megtett hibákért, a halál közelében Istentől várja a feloldozást. Mindenképpen szabad lesz, a földi élet láncait leveti és egy másik világba kerül át.

  „Így vagy úgy szabad leszek, mint az a kék madár”(Bowie)

   Még a halál előtti utolsó pillanatokban is alkotni akar a fekete-ezüstös művész figura, meg akarja menteni magát az utókor számára.

bowie-lazarus-2-678x381.jpg
A művet nem lehet befejezni

   Lehetetlenre vállalkozik, ezt a furcsán grimaszoló arc is jól mutatja, ezúttal nem segít a művészet, az alkotás. Egy füzetbe írni kezd, de nem tudja befejezni a művét, a háttérben az asztalán egy koponya van; a sors elkerülhetetlen, a művészből is a csontjai fognak megmaradni. Nincs tovább; az alkotónak el kell tűnnie, lassan kezd idegesen visszatáncolni, csak David Jones maradhat a könyörgő beteg. A halál árnyékában minden földi kelléket lerázunk magunkról, nincs már szükségünk mobiltelefonra, sikerre, pénzre, szexre, hatalomra, hazugságokra, vágyakra, mert semmi sem számít, csak a szeretet. Végtelenül egyedül van az ember Isten nélkül és ezt a legnehezebb halálközeli pillanatokban éli át a legjobban. A fájdalomban senki nem tud osztozni vele, hatalmas a távolság személy és személy között. Ez az én történetem, ezt nem lehet ellopni - énekli a dalban. Ironikus ez a sor, mivel egy haldoklótól a haldoklás nem akarja senki elvenni, ezt tényleg csak az ő története, de mindenkire vár egy ilyen történet. 

david-bowie-lazarus.jpg
Közel a szabadulás

   Széttárja kezét a kórházi ágyon. A halál árnyékában hit által megnyílhat szemünk és ez igazi látáshoz vezethet, szabadokká válhatunk Jézusban. Így az ismeretlent jobban be tudjuk fogadni.

„És íme, odavittek hozzá egy bénát, aki ágyban feküdt. Amikor Jézus látta hitüket, így szólt a bénához: Bízzál, fiam, megbocsáttatnak a te bűneid.”(Mt 9,2)

     

     A szemfedő nélküli alteregó visszakényszerül – úgy tűnik, akarata ellenére – a szekrénybe, míg a szemfedős David Jones továbbra is szabadságért könyörög az ágyon.

„Ahol Isten szeretete jelen van, ott közel a szabadulás is” (Kálvin).

 

    A halandó vak marad, míg az alkotó visszahátrál oda, ahonnan érkezett. A sarokban megbúvó szekrénynek jelentése van, nem csupán kiereszti és visszafogadja az alkotó Bowie-t, hanem kapu, amely egy másik világba vezet. Ebben az új világban kell Isten keze, mert különben a sötétség vár reánk, fény nélkül maradunk, eltévedünk örökkön-örökké. A dal soraiból árad a bizonytalanság és a félelem az ismeretlentől. A címszereplő Lazarus megnyugtatást és helyeslést vár arra vonatkozólag, hogy a halállal valóban olyan szabad lesz-e, mint a kék madár. (Tudod, szabad leszek, mint az a Kék madár.)

   David Jones olyan Lázár volt, akit alkotásai életben tartanak, életműve időről időre feltámaszt, de aki arra a valódi feltámadásra vágyakozik, amelyet Krisztus ígért. Ehhez pedig csak egy dologra van szüksége, hogy higgyen Krisztusban, aki harmadnapon feltámadt és legyőzte a halált.

2fe0813700000578-3393599-image-a-17_1452505583206.jpgA halállal nincs vége mindennek...

 

„Tudjuk ugyanis, hogy aki Jézust feltámasztotta, Jézussal minket is feltámaszt, és veletek együtt elébe állít. 15Mert minden értetek történik, hogy minél bővebben áradjon a kegyelem, s így hálát is mind többen adjanak az Isten dicsőségére.”(2Kor 4,14) 

 

 

 

[1] KÁLVIN, J., János evangéliuma magyarázata, Budapest, 2011.

[2] A klip forgatása közben derült ki, hogy a betegsége gyógyíthatatlan.

[3] Cseri Kálmán: A keresztyén szabadság (pasaréti prédikációk) 2002.

[4] Ass / Segg: afro-amerikai szlengben a személy jelölésére használják, degradáló kifejezés, de nem feltétlenül szexuális tartalmú pl: get your ass here, told ide a segged vagy inkább gyere ülj ide.

     Farkas Kyra: Bowie mint Betániai Lázár (2016) írásából használtam fel gondolatokat.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nagylemez.blog.hu/api/trackback/id/tr6013521209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.